A koji, vagy kódzsi, azaz az Aspergillus Oryzae nevű, erjesztésre használt fonalas gomba, több ezer éve ismert a japán konyhában. Vannak, akik egyenesen "nemzeti gombaként" emlegetik. Kikerülni lehetetlen, de nem is érdemes. A japán ízvilág egyik legfontosabb tartópillére. Maki séfet a koji felhasználási módjairól kérdeztük.
Mennyire fontos ez az alapanyag a te életedben?
A koji gyakorlatilag szinte minden ízesítőszer alapját adja a japán konyhában - ha nincs koji, nincs shoyu, szaké, mirin, rizsecet és nincs miso se. A konyhámban - bármit is főzzek - ezek az alapanyagok mindig megtalálhatóak. Koji nélkül azt sem tudom, hogyan kezdenék neki a főzésnek.
Miért tartod fontosnak, hogy a kojit a magyar ételek készítéséhez is felhasználjuk?
A koji - más erjesztett alapanyagokhoz hasonlóan - egy valódi, természetes umami gomba. Ha valaki elkezdi felhasználni az erjesztett hozzávalókat, azonnal rájön, hogy minden sokkal ízletesebb így, és ráadásul nagyságrendekkel kevesebb sót és cukrot szükséges használni az ételek elkészítésekor.
Van valami, ami miatt úgy gondolod, hogy a magyar konyha ételeihez különösen passzolhat a koji?
Hihetetlen mélységet ad az ízeknek! A magyar ételek igen nagy hányada készül úgy, hogy valamilyen paprikás vagy paradicsomos alapban párolódnak - jó hosszú ideig. Ezeket az ételeket remekül gazdagíthatjuk a miso vagy a shoyu használatával. Ha a főzési folyamat végén adjuk hozzá őket, sózás helyett, az eredmény fantasztikus lesz. A főzelékekbe pedig, amik más konyhákkal ellentétben gyakran tartalmaznak cukrot, mirint tennék.
Ismersz más európai nemzeteket, ahol a japán alapanyagokat már korábban elkezdték integrálni a saját ételek elkészítésekor a receptekbe?
A franciák nagy kedvelői a shoyunak - náluk láttam például, hogy meleg vajba cseppentik a szója szószt. Igazán mágikus ízű. A britek számára szintén nem ismeretlenek az erjesztett alapanyagok, gondoljunk csak a Worcestershire szószra. A svédek régen a szója szószhoz hasonló, ám gomba alapú, erjesztett szószt használtak. Ma pedig már mindennapos alapanyag náluk az úgynevezett barna szósz, melyhez szintén szója szószt használnak. Ezzel kellemes színt és gazdagabb ízt adhatnak az ételeknek. A perui konyha egyes elemein is felismerhető a japán hatás. A hollandokról nem is beszélve, akik úttörőként hozták be Európa konyhájába a szója szószt.
Koji. Forrás: FoodCraftLab
A répatorta örök kedvenc, megunhatatlan, és számtalan variációban elkészíthető. Írtunk már a gluténmentes változatról, és azt is megírtuk, hogy ha az alaptortánk megvan, ízlés szerint cserélgethetjük benne a zöldségeket. Répa helyett vagy mellett mehet bele cékla, sütőtök, vagy akár cukkini is. Fűszerezésben is el lehet szállni, jó a friss reszelt gyömbérrel, a citrusokkal, a fahéjjal, stb. Érdemes kísérletezni!
Az Édesem blog szerzője, Márk Szonja pedig megalkotta a sütinyalóka változatot.
"Elmondhatatlanul imádom a jó répatortát" - írja a blogon. "Az édes, fűszeres, narancssárgás tortarétegeket, és közte a fanyar krémsajt mázat. "Ebbe az egyharapásnyi sütinyalókába ezt az érzést igyekeztem belesűríteni".
Répatorta cake pop
Itt a spárgaszezon! Korábbi cikkünkből mindent megtudhatsz a spárgáról: hogyan vásároljunk, tároljunk, pucoljunk és főzzünk spárgát. Olyan érdekességről is esik szó, mint a "hamis" zöld spárga,és kiderül, hogyan tartsuk nedvesen otthon a spárgát, és mit jelent a spárgánál az "al dente" főzés.
Most pedig következzen két spárgás fogás Flatcat blogjáról, amelyikből az egyik spárgával készült desszert - furcsán hangzik, de megér egy próbát, higgyétek el!
Spárgakrémleves füstölt lazaccal
Az ázsiai konyha elképzelhetetlen az ínycsiklandó, illatos töltött gombócok nélkül, amelyek a piacok, utcai kifőzdék jellemző fogásai, és számtalan változatban kaphatók. Maki Stevenson séf, a Makifood főzőiskola alapítója és oktatója is szívesen készít gyozát, ha van ideje a tésztát is ő gyúrja hozzá. A közös családi gombóckészítő partikról és a családi receptekről is mesélt nekünk.
Kezdjük azonban az alapokkal: a gyoza darált hússal és/vagy zöldségekkel töltött gombóc. A hozzávalókat vékony tésztába töltik, majd a tészta széleit összenyomják, és így zárják le a "batyukat", majd a táskákat megfőzik, olajban kisütik, vagy gőzölik. Kínából származik, ott a neve csiaoce, és a holdújév ünnepének estéjén elengedhetetlen fogása - talán azért, mert alakja hasonít a holdra.
A világ legnagyobb csokoládégyártói évek óta mondják, hamarosan hiánycikk lesz a csokoládé, a kakaó ára pedig 60 százalékkal nőtt az elmúlt években. De miről is van szó pontosan?
A kakaófa termésében található kakaóbab körülbelül 40 százaléka tartalmaz kakaóvajat, ebből készül a valódi csokoládé. Fermentálás, szárítás és pörkölés után a kakaóbabot masszává őrlik. Az értékes kakaóvajat leválasztják a csokoládékészítéshez, a maradék anyagból pedig kakaópor készül.
forrás: Flickr.com - Christofer Undisclosed
A valódi csokoládéhoz tehát kakaóvaj szükséges, ami a kakaóbab kisebbik hányada. A gond az, hogy a csokoládéfogyasztás folyamatosan nő, míg a termelés csökken. A földek kimerülnek, ráadásul egyre nehezebb embert találni az ültetvényekre, mert Afrikában, ahonnan a világ kakaóbab-termelésének kétharmada származik, szinte mindenki a városokban igyekszik megtalálni a boldogulását. Mindennek fényében nem nehéz elhinni, hogy az kakaóárak 2012 óta 60 százalékkal nőttek.
Háborúk és új piacok
De mi lesz, ha ez a tendencia tovább folytatódik? John Mason, a ghánai székhelyű Természetvédelmi Kutató Tanács szakemberének prognózisa szerint tizenöt év múlva olyan drága lesz a valódi csokoládé, mint a kaviár. Vajon egyet értenek ezzel a szakma hazai képviselői? És mi az, ami még árnyalhatja a képet?
„A legjobb minőségű kakaóbab az Egyenlítő környékén terem, például Elefántcsontparton és Ghánában" – mondta a 100 foknak Benei Lászlóné, a Benei és Társa Kft. cukrászüzem egyik tulajdonosa. "Ebben az övezetben rendszeresek a háborús konfliktusok, az árak egyrészt ezért emelkednek, másrészt a sokat emlegetett növekvő fogyasztás miatt. Ettől függetlenül az igazi gondot a csokoládé jövője szempontjából az jelentheti, ha a kínai piacon is népszerű lesz. Ha ez bekövetkezik, valóban luxuscikknek fog számítani, márpedig erre jó esély van, Kína ugyanis nyitott mindenre. Már régóta nem csak a saját gasztronómiai hagyományaik alapján étkeznek.”
Forrás: Flickr.com - Dobrin Isabela
A Washington Post szerint az átlagos európai csokoládéfogyasztáshoz képest a kínaiak csokoládéfogyasztása jelenleg öt százalék. Ez a szám várhatóan növekedni fog a jövőben. Benei Lászlóné szerint a piac többek között majd úgy reagál erre, hogy előáll egy új termékkel, egy új ízzel, amit megpróbál majd népszerűsíteni. Az azonban, hogy bármilyen „pótszernek” ugyanakkora legyen a sikere, mint a csokoládénak, szerinte több mint kétséges.