100fok

Nyár végén, ősz elején készül - különféle fűszer- és gyógynövényekből - a pesztó. Ez a legtökéletesebb módja annak, hogy a fűszerek aromáját és frissességét elraktározzuk a hidegebb hónapokra. Augusztus végén Vadnövénykonyha sorozatunk szerzője a Pannonhalmi Gyógynövénykertben járt, ahol a bencés szerzetesektől tanult a gyógy- és fűszernövények hatásairól és felhasználásáról. Kövessétek őt egy nagy gyógynövénysétára.

Potyóka, mert potyog, lotyóka, hisz leesve szétloccsan és népi nevén fosóka szilva is - aki evett egyszerre belőle tetemes mennyiséget, annak nem kell magyarázni, hogy miért. Általában hagyják a fa alatt megrohadni, figyelmesebbek cefrének megmentik. Mi viszont szeretjük nagyon - és ahogyan a grúzok is - fantasztikus, fűszeres ketchupot készítettünk belőle.

Ami az Alföldön eperfa az a Dunántúlon szederfa. Most fellebbentjük a feledés fátyolát néhány vadon termő ehető növényről, gyümölcsről és visszatesszük őket, oda ahová valók, asztalra, tányérra, kamra polcára. Izgalmas kísérleti receptek következnek faeperre és a most érő mákra!

Szezonális sorozatunkban most egy kicsit szőrös, kicsit szúrós, kicsit mostoha sorsú gyümölcsöt szeretnénk újra az érdeklődés központjába helyezni. Az egrest a vele egy időben érő sok, népszerű pirosbogyós társa mellett, szinte észre sem vesszük a piacon. Általában ötlettelenül állunk előtte, pedig jópár alapanyaggal tud nagyon szépen együttműködni a tányéron (pl.: egres-rebarbara, egres-bodza). Az IKEA lekvárjai között talán már próbáltuk, egresszósz formájában pedig gyerekkéntnem igazán rajongtunk érte. Ezzel a desszerttel viszont garantáltan belopja magát a szívünkbe a piszke!

Igen, mostanában elég sok borsós és epres receptet kaptatok tőlünk, de nem bírjuk ki, hogy még egy (két!) reggeli recepttel meg ne ajándékozzunk titeket. Jön a hosszú hétvége, lehet komótosan reggelizni. Ehhez pedig egy édes epres és egy sós, borsós palacsinta receptet is kaptok inspirációnak. Ne felejtsétek el, eper és cukorborsó szezon van, egész évben ez után sóvárgunk!