"Vágjuk 1x1 cm-es kockákra a krumplit", "aprítsuk fel a hagymát", vagy "vágjuk vékony csíkokra a sárgarépát"... ugye ismerősek ezek az instrukciók? A ilyen recepteknél valószínűleg Ti is feltettétek már magatokban a kérdést, hogy miért kell a receptben meghatározott méretűre, gyakran igen apróra vágni az alapanyagokat - főleg, ha sokáig tart a folyamat.
És minek bajlódni a vágással, amikor ott az aprítógép?
Pedig nem véletlen, hogy a profi receptek szerzői minden egyes hozzávaló estében feltüntetik, hogyan, milyen formára és mekkorára kell vágni őket.
Rengeteg olyan vendéglátóhely nyílik, ami az "öko", "zöld", "organikus" stb. jelzőket viseli a nevében, de ez nem jelenti azt, hogy teljes mértékben, minden téren a környezetbarát működésre törekszik. A Miksa Cafe Ökobisztró szinte a lehetetlenre vállalkozott azzal, hogy a legapróbb részletekben is ezt a szemléletet követi, az alapanyagok beszerzésétől a hulladék elszállításán át a takarítószerek kiválasztásáig.
Míg Berlinben és New Yorkban sok ilyen hely van, nálunk nem volt meleg ételeket is kínáló, reggelis ökobisztró, meséli az egyik résztulajdonos, Stráhl Kati. "Ma a világon az egyik legfontosabb dolog a környezetvédelem, így mi még arra is figyelünk, hogy mi ömlik a csatornába".
Az már sok helyen alap, hogy az alapanyagok gondosan kiválasztott termelőktől és farmokról érkeznek, és ebből következik, hogy a kínálatot a szezonalitás, a termelői kapacitás és a készlet ereje is meghatározza. Családi gazdaságok, lekvár- és szörpkészítők, biokertészetek, kézműves csokoládékészítők szerepelnek a Miksa Cafe beszállítói között. Szendvicsek, sütik, smoothie-k, pohárkrémek és a napi menük készülnek a válogatott hozzávalókból.
A koji, vagy kódzsi, azaz az Aspergillus Oryzae nevű, erjesztésre használt fonalas gomba, több ezer éve ismert a japán konyhában. Vannak, akik egyenesen "nemzeti gombaként" emlegetik. Kikerülni lehetetlen, de nem is érdemes. A japán ízvilág egyik legfontosabb tartópillére. Maki séfet a koji felhasználási módjairól kérdeztük.
Mennyire fontos ez az alapanyag a te életedben?
A koji gyakorlatilag szinte minden ízesítőszer alapját adja a japán konyhában - ha nincs koji, nincs shoyu, szaké, mirin, rizsecet és nincs miso se. A konyhámban - bármit is főzzek - ezek az alapanyagok mindig megtalálhatóak. Koji nélkül azt sem tudom, hogyan kezdenék neki a főzésnek.
Miért tartod fontosnak, hogy a kojit a magyar ételek készítéséhez is felhasználjuk?
A koji - más erjesztett alapanyagokhoz hasonlóan - egy valódi, természetes umami gomba. Ha valaki elkezdi felhasználni az erjesztett hozzávalókat, azonnal rájön, hogy minden sokkal ízletesebb így, és ráadásul nagyságrendekkel kevesebb sót és cukrot szükséges használni az ételek elkészítésekor.
Van valami, ami miatt úgy gondolod, hogy a magyar konyha ételeihez különösen passzolhat a koji?
Hihetetlen mélységet ad az ízeknek! A magyar ételek igen nagy hányada készül úgy, hogy valamilyen paprikás vagy paradicsomos alapban párolódnak - jó hosszú ideig. Ezeket az ételeket remekül gazdagíthatjuk a miso vagy a shoyu használatával. Ha a főzési folyamat végén adjuk hozzá őket, sózás helyett, az eredmény fantasztikus lesz. A főzelékekbe pedig, amik más konyhákkal ellentétben gyakran tartalmaznak cukrot, mirint tennék.
Ismersz más európai nemzeteket, ahol a japán alapanyagokat már korábban elkezdték integrálni a saját ételek elkészítésekor a receptekbe?
A franciák nagy kedvelői a shoyunak - náluk láttam például, hogy meleg vajba cseppentik a szója szószt. Igazán mágikus ízű. A britek számára szintén nem ismeretlenek az erjesztett alapanyagok, gondoljunk csak a Worcestershire szószra. A svédek régen a szója szószhoz hasonló, ám gomba alapú, erjesztett szószt használtak. Ma pedig már mindennapos alapanyag náluk az úgynevezett barna szósz, melyhez szintén szója szószt használnak. Ezzel kellemes színt és gazdagabb ízt adhatnak az ételeknek. A perui konyha egyes elemein is felismerhető a japán hatás. A hollandokról nem is beszélve, akik úttörőként hozták be Európa konyhájába a szója szószt.
Koji. Forrás: FoodCraftLab
A paleo étkezésről először mindenkinek a drága magőrlemények ugranak be. Utána az, hogy ki tudja ezt a sok zöldséget, gyümölcsöt és húst finanszírozni, amikre ez a diéta épül. A legtöbben már csak e miatt is elvetik a paleót, pedig magukat az ételeket ízletesnek, akár még egészségesnek is találják. Mi is szkeptikusak voltunk, ezért megkérdeztük egy hozzáértő blogger véleményét az ügyről.
"Tény, hogy a nagy mennyiségű zöldség, gyümölcs és hús miatt a paleo elsőre egy drága mulatságnak tűnhet" - mondja Keller Anita, az Én kicsi paleokonyhám szerzője. "Viszont mi egy sor dolgot nem veszünk meg, így a költségeink nagy részét meg tudjuk spórolni. Nem fogyasztunk semmilyen tejtermékeket, cukrozott árut, sőt, gyakorlatilag semmilyen készen kapott terméket nem eszünk, így kiesik például a müzli, a fagyasztott húsáru, valamint a felvágottak is."
fotó: Flickr.com - Kelly Garbato
Piac, tudatosság, tervezés
"Fontos az is, hogy az étkezéseinket mindig előre megtervezzük, ezért nem fordulhat elő, hogy hirtelen megéhezünk, és csak egy pogácsát tudunk venni. A vásárlásainkat mindig a piacon intézzük. Nem nehéz belátni, hogy a kimérve kapható dolgok lényegesen olcsóbbak, mert nem kell fizetni a csomagolásért. Boltba szinte sosem megyünk."
A Slow Food egy 1989-ben alakult nemzetközi mozgalom, amelynek célja, hogy megőrizze az egyes országok és régiók étkezési hagyományait, a helyi ételkultúrát és a "gasztro-kulturális" sokszínűséget. Olyan civil szerveződés, amely a helyben termesztett, készített és eladott élelmiszereket támogatja és népszerűsíti, és egyben az érintett közösségek, vállalkozások fennmaradását, megélhetését segíti.
A mozgalom indulását egy gyorsétterem megnyitása elleni tilatkozás előzte meg. A Slow Food későbbi alapítója, Carlo Petrini olasz újságíró-szociológus tiltakozott a Spanyol lépcső mellett nyíló első római McDonald's ellen. Aggódott a helyi étkezési kultúráért, a kis trattoriákért, vendéglőkért és a vendéglátósokért is, ezért demonstrációt szervezett.
Ez mind szép és jó, de Petrini is felismerte, hogy ahhoz, hogy a választás jogát fenntartsuk, ez kevés. A környezetvédelmi és fenntarthatósági mozgalomnak támogatnia kell a kistermelőket és a kézműves termékek előállítóit. A Slow Food Mozgalom hivatalosan 1989 december 10-én alakult meg.
A Makifood Főzőiskola és Maki Stevenson japán séf által mentorált 100fok gasztro blog szerzői gasztronómiai szakemberek, konyhaművészek, gasztro bloggerek, szerkesztők, újságírók, cukrászok és séfek. És most megmutatják, hogy főzni gyerekjáték!