100fok

A Design Hét kapcsán az ételekhez fűződő emlékeinkről és egy különös kiállításról mesélt Szabó Eszter Ágnes képzőművész-kurátor. Eat arttal foglalkozó posztunk második részében a nyilvános, happening-szerű étkezésről és a hazai eat art művészetről lesz szó.

Az evés, mint interaktív művészet

A 20. századtól kezdve már az ételek nyilvános elkészítése és eseményszerű elfogyasztásuk is a művészeti diskurzus része, meséli Szabó Eszter Ágnes. Pont száz éve az olasz Futuristák kiáltványban fogalmazták meg a XX. századi művészettel kapcsolatos elvárásaikat, és ebben külön fejezetben jelent meg a futurista konyha. Éttermet működtettek, vacsorákat adtak, amikre különc, artisztikus menüket állítottak össze, de a hétköznapi életben is szerették volna korszerűsíteni az étkezési szokásokat. Például le akarták szoktatni az olaszokat a tésztáról és helyette a rizst ajánlották. Úgy gondolták, hogy a tészta elnehezíti az olaszokat fizikailag és szellemileg is.

Daniel Spoerri, forrás: foodcrypt.com

Egy másik példa Daniel Spoerri képzőművész, aki 1968-ban nyitotta meg Spoerri nevű éttermét Düsseldorfban. Itt is megjelent az emlékezés, amikor baráti vacsorák, vagy bulik maradékait rögzítette az asztallaphoz és képként akasztotta fel a falra.

Bizarr, különleges és interaktív vacsora is szerepel a Design Hét gasztro programjai között. A Taste Loffice-ban megrendezésre kerülő, szeptember 24-ei „Hajszál a tányérban” esemény egyik kurátorával, Szabó Eszter Ágnes képzőművésszel beszélgettünk a nem hétköznapi ötletről, és arról, hogy miért különösen fontosak az ízekhez kötődő emlékeink.(A másik kurátor Fajgerné Dudás Andrea).

Egy hajszál a tányéron ismerős, megszokott, félelmetes, utálatos, gusztustalan, mégis olyan élmény, amiről kiderül, hogy mindenki átélte már valamilyen formában és amit, ha egyszer megtapasztalunk, nehezen felejtjük el. Ennek az élménynek a feldolgozására tesznek kísérletet az alkotók.

Az esemény résztvevői nem pusztán kortárs design tárgyakat láthatnak, hanem  egy konceptuális vacsorát fogyaszthat el, melynek fő „fogása” a haj lesz, és a hozzá fűződő kollektív emlékeink.

"Az ételeknek, a főzésnek és a közösségalakításnak a képzőművészetben komoly hagyományai vannak" - mondta az esemény kurátora, Szabó Eszter Ágnes képzőművész, amikor a különleges „vacsora” ötletéről kérdeztük. „A 21. századra ezek a különböző irányok összefonódtak, ezért lehet már bátran a városban közösségi eat art akciókat bonyolítani. A tavalyi Budapesti OFF Biennálén hoztuk létre először a képzőművészek és designerek közös asztalát. Az idei már a második közös Design hetünk a képzőművészet és design határán".

Előtérbe kerültek az étkezéshez fűződő emlékek 

A képzőművész szerint az emlékezés minden területen előtérbe került. Nagy hangsúlyt kaptak a hagyományok, amikkel a slow irányzat egy kicsit be tudja lassítani a hihetetlenül felgyorsult életünket. A re- és upcycling is a régi tárgyak élettartamát hosszabbítja meg új funkciókkal. Szinte mindent újra tudunk hasznosítani, és ez több időt enged egy-egy korszak és egy- egy tárgy történetének újragondolására. "Miért pont az étkezés maradna ki ebből, amikor a családi asztal egy olyan helyszín, ahol a világ dolgait megbeszélhetjük, és az ízek emlékeket is idéznek? A gyermekkor meghatározza az ízlésünket, sokáig alakítja a világképünket az, hogy milyen ételeket szeretünk" - vallja. 

Szabó Eszter Ágnes szerint az ízekkel és ételekkel sokkal közvetlenebb a kapcsolatunk, mint a társadalmi, politikai szimbólumokkal. "Ahány ház, annyi szokás, szokták mondani, mégis vannak olyan ételek, amelyek a kollektív emlékezetben a boldogságérzetet, vagy a családi ünnepek hangulatát idézik függetlenül attól, hogy melyik országrészben hogyan készítik".

A művész a 2001-es Sütimorzsa c. projektjét szentelte ennek a kérdésnek 2001-ben, amikor sütimorzsát csomagolt kávéházi kristálycukros kis zacskókba a kávé mellé. "Szerintem a sütimorzsa is fontos kollektív emlékünk, amikor elfogy egy süti, de még van a tálcán morzsa és azt szemezgetjük, vagy a nápolyis zacskóból még kiszórjuk a morzsát a tenyerünkre és bekapjuk. Apróság, de mégis ott van a közös emlék, a közös mozdulatok és gondolatok."

képek: 

Tányér: Szilágyi Csilla, 
Grafikák: Syporca Whandal
 

A „Hajszál a tányérban” esemény művészei: Boldizsár Zsuzsa, Gubán Vera, Fajgerné Dudás Andrea, Karai Györgyi, Syporca Whandal, Szabó Eszter Ágnes, Szilágyi Csilla

Az eseményen a résztvevők száma maximum 40 fő, a létszám legfrissebb információink szerint betelt.

Michelin-csillagos éttermek szakácsai, az ország egyik legkeresettebb gasztrofotósa és nemzetközi, nívós vendéglátóhelyeken tapasztalatot szerzett szakemberek is tanítanak Magyarország legújabb kulináris művészeti iskolájában. A Culinary Institute of Europe szeptember 15-én mutatkozott be a Taste Loffice-ban, és hamarosan elindítja első szemeszterét.

A magas szintű kulináris tudáshoz nemcsak az alaptechnikák és az alapanyagok, hanem az alaplevek, a szószok vagy a gyógynövények ismerete is szükséges, sőt az is, hogy tökéletes, logikusan szerkesztett, profi recepteket írjunk. Magyarország legújabb kulináris művészeti iskolája, a Culinary Institute of Europe ilyen korszerű, naprakész és nemzetközi színvonalú gasztronómiai tudást kínál a hallgatóinak.

Még javában nyár van, de hamarosan jól fog esni egy olyan desszert, amiben "fűtőanyag" is van. 

Fügetorta 

fotó: flickr.com - Akiko Russell

Hozzávalók a tésztához:

2 csésze bio finomliszt 
1/2 csésze cukor vagy sucanat 
1/2 kiskanál só 
3/4 csésze hideg vaj, kis kockákra vágva
2 tojás, a sárgájuk különvéve
1 evőkanál hideg víz

Elkészítése: 

Keverd össze a lisztet, sót, cukrot és vajat robotgépben (pulzálva, míg durva tésztát kapsz, nagyjából 1 centis vajdarabokkal benne. Add hozzá a tojássárgát és vizet és óvatosan keverd tovább, míg nagyobb halmokba áll össze a tészta.

Tedd a tésztát enyhén lisztezett felületre, és oszd két részre. Gyúrd át a tésztát néhányszor, míg a vaj jól elkeveredik benne. Laptísd ki és csomagold fóliába legalább egy órára.
 
Hozzávalók a töltelékhez:

350 g puha szárított füge, durvára vágva 
1  és 1/4 csésze víz 
1 csésze narancslé  
1 fahéjrúd
1/2 csésze sötét barnacukor 
1/2 csésze vaj, felolvasztva, majd lehűtve 
3 tojás felverve
1 narancs héja
1 és 1/2 csésze pirított dió, durvára vágva

Elkészítése:
 
Főzd a fügét vízben és a narancslében a fahéjrúddal és cukorral lassú tűzön, folyamatosan kevergetve, míg nagyjából 2 csészényi mennyiség lesz belőle. Halászd ki belőle a fahéjrudat. Robotgépben (pulzálva) keverd össze, míg finoman darabos, de nem telejsen sima keverék lesz. Tedd tálba és hűtsd ki. Keverd hozzá a tojást, a vajat, a narancshéjat és a diót. 

Összeállítás:

Vajazz ki egy tortaformát. Nyújtsd ki a tésztát 2 sütőpapír között, míg elég nagy lesz ahhoz, hogy befedje a tortaformát. Nyomkodd le a kezeddel és vágd le a felesleget. Nyújtsd ki a másik adag tésztát ugyanígy, és vágd 2 cm-es csíkokra.

Halmozd a tölteléket a formába és simítsd el, majd rácsszerűen borítsd be a tésztacsíkokkal. Egyengesd el a széleket késsel. Süsd 175 fokos sütőben nagyjából 30 percig. Hűtsd ki, majd vedd ki a formából. Tálald török süzme joghurttal, ízlés szerint.

Ha meguntad a szokásos salátákat, úgyis mint görögsaláta, vagy mozarella caprese, itt van egy különleges recept, vacsorára, vagy akár ebédre. Kombinálhatod grillezett húsokkal, halakkal, de önmagában is igen tápláló fogást kapsz!

Lollo saláta mazsolás-capribogyós öntettel és kandírozott dióval

A saláta hozzávalói:

- 1 kisebb fej lollo saláta, megmosva és megszárítva, falatnyi darabokra tépkedve

- 1/2 piros pritaminpaprika, vékonyra szeletelve

- 2 főtt keménytojás, vékonyra szeletelve

Elkészítés:

Keverjük össze a salátát és a paprikát, majd mixeljük össze őket a mazsolás dresszinggel. Tálaljuk a vékony szeletekre vágott keménytojással, majd szórjuk meg a kandírozott dióval.

Az öntet hozzávalói:

- 1/4 csésze mazsola (vízben áztatva, amíg megpuhul)

- 3-4 evőkanál capribogyó

- 2 teáskanál mustár

- 1 evőkanál vörösborecet

- extra szűz olívaolaj

- só és bors

Elkészítés:

Helyezzük a mazsolát, a kapribogyót, a mustárt és az ecetet a turmixgépbe, és keverjük őket alaposan össze addig, amíg sima keveréket nem kapunk. Ezután nagyon lassan permetezzünk hozzá az olívaolajat, és turmixoljuk tovább,  hogy a keverék sima egyveleget kapjon. Adjunk hozzá sót és borsot, ha szükséges.

A kandírozott dió összetevői:

- 1/2 csésze dió 

- 1 teáskanál rizsszirup

- egy csipet só és cayenne bors

Elkészítés:

Keverjük össze a diót a rizssziruppal, a sóval és a cayenne borssal. Pirítsuk meg őket 180 fokos sütőben egy lapos, alufóliával beborított tepsin, amíg karamellizálódnak. Hűtsük ki teljesen és tálaljuk a lollo salátával.