A lepénykenyér a legősibb kenyérfajta, az élesztő és kovász használatának elterjedése előtt szinte minden nép lepénykenyeret sütött felhevített kő vagy fém lapokon, földbe ásott vagy rakott kemencékben. Sok nemzetnél ezek az autentikus recept alapján készülő kenyerek a mai napig hozzátartoznak a napi étkezésekhez. Most egy izgalmas Föld körüli utazás keretében földrészenként számba vesszük a legnépszerűbb lepénykenyereket.
Cukrász ABC sorozatunkban most egy kis konyhai tudomány következik, hogy megértsük a tésztában és sütőben zajló folyamatokat. Lehet, hogy ha kémia, biológia és fizika óra keretében az iskolában kenyérsütéssel is foglalkoznánk, ezeket az elvonatkoztatott tudományokat sokkal közelebb éreznénk magunkhoz.
Hozunk nektek egy kis ünnepi hangulatot a tél leghosszabbnak tűnő, utolsó hónapjára, februárra. Ha a februárra gondolunk, általában azért egy jó dolog eszünkbe jut: a farsang, és az ehhez kapcsolódó vidám összejövetelek, evés-ivás, télűző bálok. Most olyan sok fánk receptet összegyűjtöttünk nektek, hogy végig ünnepelhetitek majd egész februárt!
Honnan ered és mit jelent az újévi lencseevés hagyománya? Beáztassuk e a lencsét főzés előtt? A sót a főzés elején vagy csak a legvégén adjuk hozzá a főzővízhez? Mindenre igyekszünk választ adni még gyorsan, az év vége előtt, hogy ne az újévi lencsén múljon a 2014-es évünk sikere.
A karácsonyi menü megtervezése nem könnyű feladat. Mindannyian szeretnénk a lehető legkevesebb idő alatt olyan ételsort varázsolni az asztalra, mellyel minden vendégünk elégedett, sőt, az sem baj, ha sokáig emlegetik. A statisztikák szerint Magyarországon az egy főre jutó elfogyasztott évi halmennyiség negyedét a karácsonyi időszakban fogyasztjuk el. Így fontos szót ejteni arról, hogy a ritkán (és leginkább karácsonykor) fogyasztott halételekből hogyan állítsunk össze egy teljes és ünnepi menüsort.