"Vágjuk 1x1 cm-es kockákra a krumplit", "aprítsuk fel a hagymát", vagy "vágjuk vékony csíkokra a sárgarépát"... ugye ismerősek ezek az instrukciók? A ilyen recepteknél valószínűleg Ti is feltettétek már magatokban a kérdést, hogy miért kell a receptben meghatározott méretűre, gyakran igen apróra vágni az alapanyagokat - főleg, ha sokáig tart a folyamat.
És minek bajlódni a vágással, amikor ott az aprítógép?
Pedig nem véletlen, hogy a profi receptek szerzői minden egyes hozzávaló estében feltüntetik, hogyan, milyen formára és mekkorára kell vágni őket.
Besamel, hollandi mártás, csirkealaplé... ha egy kicsit is beleássuk magunkat egy szakácskönyvbe, vagy legalább egy kis időt eltöltünk a konyhában, előbb-utóbb találkozunk valamelyik alapmártással, vagy annak valamelyik változatával.
A mártásoknak komoly rendszerük van, amit érdemes megismerni. A francia mesterszakácsok azt vallják, hogy az egész főzés lényegét érti az, aki ismeri a mártásokat.
Forrás: Flickr.com - Michael Newman
Nem sült át, nem főtt meg rendesen? Túl sós, vagy nem elég ízletes? Az alapanyagok nem a receptben leírtak szerint "viselkednek"? Gyakran követünk el olyan hibákat a hozzávalók előkészítése és főzés közben, amelyek hazavágják az egész fáradozást. Folytatjuk a leggyakoribb konyhai hibákat bemutató sorozatot.
Az alapanyagok a hűtőből egyenesen a serpenyőbe kerülnek
Ha a húst hidegen használjuk fel a sütéshez, előfordulhat, hogy nem fő/sül meg megfelelően. Kívül megpirul, belül viszont nem sül át rendesen. Miután kivesszük a hűtőből, várjunk egy keveset, és csak utána használjuk fel. Ugyanez a tojásra is igaz: ha süteményt készítünk, 15 percig pihentessük a felhasználás előtt.
Nem vágjuk a megfelelő méretűre a hozzávalókat
Legutóbb, egy Föld körüli utazás keretében a különböző kultúrák és konyhák lepénykenyereinek nyomába eredtünk. Sikerült feltérképeznünk Európát - megismerkedtünk a legnépszerűbb mediterrán és skandináv lepényekkel, és hoztunk nektek egy pisztáciás pita receptet is. Most távolabbi földrészeket kenyereit fedezzük fel magunknak: rizs- és kukoricalisztből, erjesztett, lencse- és bablisztekből, tápiókalisztből készülő izgalmas lepénykenyereket Ázsiából, Afrikából és Amerikából.
Töltött kenyerek, diókrém, padlizsán, gránátalma és friss zöldfűszerek... Évszázadok óta fontos kereskedelmi csomópont lévén, a grúz konyhára egyaránt hatással volt a török, az azeri és az orosz szomszédság, izgalmas keverékét hozva létre a Közel-Keleti, a mediterrán és az orosz ízeknek. Nemzeti konyha sorozatunkban most ezt, a Magyarországon alulreprezentált, mégis nagyon izgalmas alapanyagokkal dolgozó konyhát mutatja be Vida Kata, a Babramegy blog szerzője.
A Makifood Főzőiskola és Maki Stevenson japán séf által mentorált 100fok gasztro blog szerzői gasztronómiai szakemberek, konyhaművészek, gasztro bloggerek, szerkesztők, újságírók, cukrászok és séfek. És most megmutatják, hogy főzni gyerekjáték!