A tavasz egyik kedvenc zöldsége a spárga. De hogyan válasszunk jó minőséget és egyáltalán hogyan készítsük el megfelelően? Mi a különbség a fehér és a zöld spárga között? Mitől lesz egyik ilyen színű, a másik pedig olyan? És miért érdemes cukros vízben főzni? Spárga alapok következnek, történelmi érdekességekkel és profi konyhai tippekkel fűszerezve.
Konyhánkat és sütőnket sorozatunk előző részeiben már felszereltük, a mértékegységekkel és hőfokokkal sem lehet már gondunk, így bele is vágunk a sütésbe. Nagy kedvencünkkel, a gyümölcsökkel (is) telepakolható, omlós, vajas pitékkel kezdjük a sort.
Már roskadoznak a piacon a ládák a zamatos epertől és hamarosan a nyár kedvenc gyümölcsei is szép sorjában felbukkannak. Megunhatatlan a friss gyümölcs, de omlós pitetésztába burkolva is mennyei élményt nyújt. Szelesebb napokon forrón, az esti tea mellé; kánikulában pedig hidegen, fagylalttal.
Virágevő cikkünkből már kiderült, számtalan virág landolhat a tányérunkon amiről eddig nem is gondoltuk volna. Legnépszerűbb, legegyszerűbb felhasználásuk a befőzés. Kandírozhatjátok a szirmokat, de készülhet belőlük szirup, szörp, lekvár és zselé. Vagy díszíthetnek desszertet, salátát.
Bodzavirág, sáfrány, kapribogyó és szegfűszeg. Mi a közös bennük? A cím persze már elárulta, igen, mindegyik virág. A sáfrány a fűszersáfrány bibéje, a kapribogyó a kapricserje tartósított bimbója, a bodzaszörp a bodzavirágból készül, a szegfűszeg pedig egy madagaszkári mirtuszféle szárított bimbója. És nem is szükséges ilyen távoli vidékekre látogatnunk az illatos-ízes szirmokért. Meg fogtok lepődni, mennyi virág kínálkozik a tányérunkra a kertünkből, rétekről, erdőkből.