Bár úgy tűnik, egy kicsit korábban köszönt be az idén a kora ősz, a nyár végi esték még mindig tökéletesek a grillpartikhoz. Folytatjuk grillezős sorozatunkat, és ezúttal a japán grillkonyhákba teszünk egy kis virtuális kiruccanást. Aki szeretne egy kicsit változtatni a megszokott ízeken, mindenképp próbálja ki a csirkenyárs japán verzióját, a jakitorit!
kép: flickr.com - calltheambulance
Jakitorinak nevezik a nyárson grillezett ételeket, azokat is, amelyek nem baromfiból készültek. Hagyományosan a közösségi helynek is beillő jakitori éttermekben (jakitori-ja) szolgálják fel őket.
A koji, vagy kódzsi, azaz az Aspergillus Oryzae nevű, erjesztésre használt fonalas gomba, több ezer éve ismert a japán konyhában. Vannak, akik egyenesen "nemzeti gombaként" emlegetik. Kikerülni lehetetlen, de nem is érdemes. A japán ízvilág egyik legfontosabb tartópillére. Maki séfet a koji felhasználási módjairól kérdeztük.
Mennyire fontos ez az alapanyag a te életedben?
A koji gyakorlatilag szinte minden ízesítőszer alapját adja a japán konyhában - ha nincs koji, nincs shoyu, szaké, mirin, rizsecet és nincs miso se. A konyhámban - bármit is főzzek - ezek az alapanyagok mindig megtalálhatóak. Koji nélkül azt sem tudom, hogyan kezdenék neki a főzésnek.
Miért tartod fontosnak, hogy a kojit a magyar ételek készítéséhez is felhasználjuk?
A koji - más erjesztett alapanyagokhoz hasonlóan - egy valódi, természetes umami gomba. Ha valaki elkezdi felhasználni az erjesztett hozzávalókat, azonnal rájön, hogy minden sokkal ízletesebb így, és ráadásul nagyságrendekkel kevesebb sót és cukrot szükséges használni az ételek elkészítésekor.
Van valami, ami miatt úgy gondolod, hogy a magyar konyha ételeihez különösen passzolhat a koji?
Hihetetlen mélységet ad az ízeknek! A magyar ételek igen nagy hányada készül úgy, hogy valamilyen paprikás vagy paradicsomos alapban párolódnak - jó hosszú ideig. Ezeket az ételeket remekül gazdagíthatjuk a miso vagy a shoyu használatával. Ha a főzési folyamat végén adjuk hozzá őket, sózás helyett, az eredmény fantasztikus lesz. A főzelékekbe pedig, amik más konyhákkal ellentétben gyakran tartalmaznak cukrot, mirint tennék.
Ismersz más európai nemzeteket, ahol a japán alapanyagokat már korábban elkezdték integrálni a saját ételek elkészítésekor a receptekbe?
A franciák nagy kedvelői a shoyunak - náluk láttam például, hogy meleg vajba cseppentik a szója szószt. Igazán mágikus ízű. A britek számára szintén nem ismeretlenek az erjesztett alapanyagok, gondoljunk csak a Worcestershire szószra. A svédek régen a szója szószhoz hasonló, ám gomba alapú, erjesztett szószt használtak. Ma pedig már mindennapos alapanyag náluk az úgynevezett barna szósz, melyhez szintén szója szószt használnak. Ezzel kellemes színt és gazdagabb ízt adhatnak az ételeknek. A perui konyha egyes elemein is felismerhető a japán hatás. A hollandokról nem is beszélve, akik úttörőként hozták be Európa konyhájába a szója szószt.
Koji. Forrás: FoodCraftLab
Az ázsiai konyha elképzelhetetlen az ínycsiklandó, illatos töltött gombócok nélkül, amelyek a piacok, utcai kifőzdék jellemző fogásai, és számtalan változatban kaphatók. Maki Stevenson séf, a Makifood főzőiskola alapítója és oktatója is szívesen készít gyozát, ha van ideje a tésztát is ő gyúrja hozzá. A közös családi gombóckészítő partikról és a családi receptekről is mesélt nekünk.
Kezdjük azonban az alapokkal: a gyoza darált hússal és/vagy zöldségekkel töltött gombóc. A hozzávalókat vékony tésztába töltik, majd a tészta széleit összenyomják, és így zárják le a "batyukat", majd a táskákat megfőzik, olajban kisütik, vagy gőzölik. Kínából származik, ott a neve csiaoce, és a holdújév ünnepének estéjén elengedhetetlen fogása - talán azért, mert alakja hasonít a holdra.
"Umeboshi? Azt eszik vagy isszák? Az umeboshi japán szilva fajta, a makrobiotikában igazi superfood-ként emlegetik" - írja a Zizikalandjai blog szerzője. "Értékes gyógyító energiáit a több évig tartó, tengeri sóban történő érlelés során nyeri el. Gyönyörű színét a vöröses színű shiso levél adja. Maga a szilva csodás immunerősítő, megfázás, fáradtság ellen is használhatjuk gyógyitalaink alapanyagaként, valamint ételeink ízesítésére. Itthon kapható ecet, paszta (krém) és néha eredeti szilva formájában is.
Umeboshi - forrás: Flickr.com (Caleb Phillips)
Nagyon egyszerűen használom fel az ecetet. Néhány evőkanálnyit összekeverek olívaolajjal és ebben forgatom meg a zöldségeket (gombát, retket, brokkolit, karfiolt próbáltam eddig), hagyom egy kicsit állni, aztán mehet is a sütőbe. Isteni sós, savanykás ízt ad a zöldségeknek. Akinek nem sikerül beszerezni, annak adok helyettesítő alternatívát, ami szójaszósz és frissen facsart citromlé keverékéből áll. Bármilyen körettel tálalható,... mehet mellé köles, rizs, quinoa, sült krumpli, saláta… a fantáziátokra és a hűtőtök/kamrátok készletére bízom."
Az ételhez a retek levelét használjuk, mert így megelőzzük a pazarlást (további pazarlás-csökkentő tippeket itt találtok). És ha már a japán gasztronómiánál tartunk, megemlítjük a Mottainai filozófiát, ami japánul olyasmit jelent, hogy sajnáljuk, hogy pazarlunk. Nemcsak az ételre és az anyagi dolgokra vonatkozik, hanem az időre, és egy egész Érdemes utánanézni a Mottainai-filozófiának és követni - az élet más területein is.
Ume ecetben pácolt sült zöldségek spenótos kölessel
Mindenhol azt halljuk, hogy amennyire lehet, fogyasszunk minél több szezonális zöldséget és gyümölcsöt. A tél kellős közepén ez sokszor annyira nem is egyszerű, még szerencse, hogy itt vannak a kevésbé ismert gyökérzöldségek. Igazi vitaminbombák, és ha tudjuk, hogyan érdemes elkészíteni őket, változatossá tehetik a téli étrendünket.
Ászia sztárgyökere
A fehér retek, kínai retek, japán retek vagy daikon néven ismert hosszúkás, enyhén csípős gyökérzöldség Ázsia egyik legfontosabb zöldsége és hozzávalója.
Általában 20-35 cm hosszú, de teremnek egészen gigantikus méretű darabok is, 10 centiméteres átmérővel. Egész évben szezonális, de télen a legfinomabb. Íze enyhén csípős és édeskés, az édesebb része a levelekhez közel, a keserűbb a szár vége felé esik.
Fotó: Flickr.com - Bonnie Natko