Egyre többen hívják fel a figyelmet arra, hogy a "nyugati világ" milyen döbbenetes mértékben pazarolja az élelmiszert. A farmokról és a szupermarketekből tonnaszámra kerülnek a szemétbe az egyébként még fogyasztható élelmiszerek. A pazarlás csökkentése nemcsak az élelmiszeripar feladata, otthon is sokat tehetünk azért, hogy kevesebb étel mnejen kárba. Ha kevesebb élelmiszert veszünk - nem veszünk felesleget -, kevesebbet is költünk.
Forrás: Love Food Hate Waste
A statisztikák szerint csak az Egyesült Királyságban évente hétmillió tonna élelmiszert dobnak a szemétbe, ami családonként 700 fontot (280 ezer forintot) jelent.
A The Guardian nemrég a Love Food Hate Waste című kampány kutatásaira hivatkozva arról számolt be, hogy évente 34 ezer tonna marhahúst dobnak ki a brit háztartások. Ebből a mennyiségből 300 millió hamburgert lehetne készíteni. Összehasonlításképp: Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszer kerül a szemétbe.
Mindez nemcsak az étel pazarlása, hanem azoké az erőforrásoké is, amelyeket az élelmiszerek megtermelésére és előállítására fordítunk - pl. a vízé, az energiájé, a műtrágyáé és az üzemanyagé, amit a szállítás során elhasználunk. írja a pazarlás -ellenesség egyik nagykövete, Jamie Oliver.
Az ételpazarlás minimálisra csökkentése alapvetően fontos a felelős és fenntartható élelmiszeripar szempontjából, az élelmiszerhulladékok újrafelhasználása pedig segítené azokat, akik elégtelenül táplálkoznak.
Az első komoly lépések
Nemrég fogadták azt a törvényt Franciaországban, amely arra kötelezi a nagyobb szupermarketeket, hogy a megmaradt élelmiszereket jótékonysági szervezeteknek és élelmiszerbankoknak ajánlják fel. Azok az élelmiszerek, amelyek már nem alkalmasak emberi fogyasztásra, állati takarmány alapanyagai lehetnek. Ez mind szép és jó, de a jogszabály sajnos csak a nagyobb (400 négyzetméteres és ennél nagyobb) szupermarketekre vonatkozik.
Szintén fontos lépés, hogy Koppenhágában megnyílt a világ első olyan üzlete, ahol a felesleges élelmiszereket árulják. A Wefood termékei átlagosan 30-50 százalékkal olcsóbbak, mint a szupermarketek polcain.
Pazarlás stop otthon
forrás: Love Food Hate Waste
Mindez nemcsak a nagy élelmiszeripari vállalatok felelőssége, minden egyes háztartás sokat tehet azért, hogy ez az ésszerűtlen pazarlás csökkenjen. Jamie Oliver például fontosnak tartja, hogy "felvilágosítsák" az embereket az ételek értékével kapcsolatban - hogy hogyan készülnek, és mennyi energiára és erőforrásra van szükség az előállításukhoz.
De mit tehetünk otthon, hogy csökkentsük az élelmiszerhulladék mennyiségét?
Tervezés
Tervezd meg előre a heti menüt, így kevesebb az esély arra, hogy túl sokat vásárolsz valamiből.
Leltár és bevásárlólista
Ellenőrizd a hűtő, a fagyasztó és a kamra tartalmát, mielőtt elindulsz bevásárolni, hogy pontosan tudd, mire van szükség. Írd fel, mit kell venni, és ne csábulj el!
"Csúnya" zöldségek
Míg a kertekben egyáltalán nem számítanak ritkaságnak a kétlábú répák és a különféle “szabálytalan” alakú zöldségek és gyümölcsök, az üzletekben aligha találkozunk ilyen áruval. A szupermarketek sajnos nem veszik át a nem szabályos külsővel rendelkező terményeket, így ezek nagy része a szemétben végzi.
Ahogy egy korábbi posztunkban már megírtuk, ugyanolyan táplálóak és finomak.
Forrás: Flickr.com - Prizmatic
Nyitottság
Az étel beszerzésével és felhasználásával kapcsolatban is. Próbálj ki a szokatlan húsrészeket. Vegyél pl. egész halat filé helyett, használd fel az el nem fogyasztott részket egy ízletes alaplé készítéséhez.
Ne főzz túl sokat!
Mérd meg, mennyi rizst, tésztát, húst, stb. eszel meg, és ne főzz többet, hogy aztán ki kelljen dobni.
Fagyaszd le a maradékokat!
Dobozold be, címkézd fel, és mehet a mélyhtőbe! Egy gyors hétköznapi vacsora alapanyagai lehetnek.
Maki Stevenson, a Makifood Főzőiskola alapító-séfjének tippjei:
"Az egyik legegyszerűbb mód, ha helyi, organikus élelmiszereket veszünk - így sok esetben a termények héja is felhasználható. A bio termesztésű sárgarépákat például nem kell meghámozni, elg ledörzsölni és megmosni. Ha mégis el kell távolítanunk a héjat, felhasználhatjuk alaplevekhez.
Forrás: 100fok
A legtöbb zöldség levele ehető. Salátákhoz nyersen is használhatjuk, szárítva pedig fűszerezéshez.
Tartsuk számon, mi az, amit kidobtunk, és gondoljuk át, mit tehetnénk, hogy csökkentsük a hulladékot (túl sokat vásároltunk, nem a megfelelő főzési eljárást alkalmaztuk, vagy nem jól tároltuk?)
Ha mégis van maradék, amit nem tudunk elfogyasztani, hívjuk át a barátainkat, hogy segítsenek megenni, vagy adjuk oda valakinek a felesleget. (Felajánlhatjuk pl. a Budapest Bike Maffiának, vagy a Szimpla vasárnapi jótékonysági akciójának - a szerk.) Lehet, hogy a szomszéd is örül neki, és kisegít minket, amikor nem lesz időnk főzni.
Ismerjünk meg új főzési eljárásokat, és nézzünk utána, mi minden készülhet még ugyanabból az alapanyagból!
Az egyik kedvenc kifejezésem ezzel kapcsolatban a Mottainai, ami japánul olyasmit jelent, hogy sajnáljuk, hogy pazarlunk. Érdemes utánanézni a Mottainai-filozófiának és követni - az élet más területein is.
Legyél hálás minden ételért. Ha tudod, honnan jön az étel, kinek a kertjében termett, nehezebb lesz csak úgy kidobni."
A Makifood Főzőiskola és Maki Stevenson japán séf által mentorált 100fok gasztro blog szerzői gasztronómiai szakemberek, konyhaművészek, gasztro bloggerek, szerkesztők, újságírók, cukrászok és séfek. És most megmutatják, hogy főzni gyerekjáték!