A francia vajas, mandulás, gyümölcsös, stb. süteményekért szinte mindenki rajong. Nemcsak nagyon finomak, hanem a szemet is gyönyörködtetik, ráadásul elég laktatóak. Kevésbé ismert tény, hogy a világ leghíresebb desszertjei közül néhány konyhai baleset és meggondolatlan fogadás eredménye - természetesen úgy, hogy profik tökéletesítették az egykori recepteket.
Patisserie-k és boulangerie-k
Ez a két intézmény alapvetően fontos a franciáknál. A patisserie cukrászdát és a péksüteményt is jelent egyben. A cukrászat művészet, évszázados hagyományokkal rendelkezik, a cukrászdák pedig ennek megfelelően elegáns helyek, ahol nemcsak az ízek és a textúrák fontosak, hanem a látvány is.
A világ minden részén hódítanak - fotó: Flick.com - .imelda
A francia cukrászat története a középkorig nyúlik vissza. A croissant, a crepes (palacsinta) és flan (puding) már több száz éve boldogítja a péksüteményekek kedvelőit, de a francia cukrászat igazán a 19. században indult nagyobb fejlődésnek, amikor Antonin Carême kiadta a "le Pâtissier royal" (Királyi cukrászat) című könyvét.
A 21. században aztán jött Pierre Hermé, és új időszámítás kezdődött a patisserie történetében. Ő vitte tökélyre a macaron receptjét, és a hagyományos francia desszertekből felejthetetlen kulináris élményt varézsolt. A cukrászpápa párizsi butikja a deszertrajongók Mekkája, és nehezebb interjút készíteni vele, mint egy popsztárral.
Meg kell említenünk a boulangerie-t is, ami pékséget jelent. Ez sok esetben egyszerre fordul elő a patisserie-vel, és egy olyan üzletet jelent, ahol nemcsak ellenállhatatlan desszertek, ahnem helyben sütött pékárut is kínálnak A franciák ezt nagyon komolyan veszik, törvény írja elő, hogy csak a helyben sütött pékárut kínáló üzlet viselheti ezt a nevet.
Nehéz ellenállni egy patisserie kínálatának (fotó: Flickr.com - Doug Joubert)
Ikonikus torta konyhai balesetből
A gombamód szaporodó francia pékségeknek és cukrászdáknak köszönhetően már Magyarországon is találkozhatunk az eredeti receptek alapján készülő tortácskákkal, linzetrésztákkal és egyéb édességekkel.
Az egyik legnépszerűbb a macaron, amit senkinek nem kell bemutatni. Eredetileg olasz sütemény, mégis a franciák tették világhírűvé. Elkészítése egyáltalán nem egyszerű, sok kísérlezetés és türelem kell hozzá.
A millefeuille, vagyis a franciák krémese, háromrétegű krémmel töltött, mázas levelestészta-torta, manduláva és procukorral. Állítólag egy fiatal párizsi szakács találta fel: fogadást kötött, hogy ezer rétegből álló süteményt készít, és veszített. De amit elkészített, az kitűnő alap volt, és ezt tökéletesítve már benne volt a klasszikus alapműben, Piere de Varenne 1651-ben megjelent szakácskönyvében.
A tarte tatin karamellizált almatorta, ami egy konyhai balesetnek köszönheti a létezését: a Tatin-nővérek, Caroline és Stéphanie almatortát sütöttek a Lamotte-Beuvron (Sologne) nevű éttermükben, a sütőben felejtették a tortát, és megégett. A karamellizálódott almára tettek még egy kis tésztát.
Az éclair tejszínhabbal vagy pudinggal tölthető, égetett tésztás sütemény, amelynek tetejére csillogó máz kerül, ami igazodik a fánkszerű sütemény töltelékéhez.
Az eclair egyik legnépszerűbb verziója (fotó: Krman Communications)
Szintén a klasszikusok közé tartozik a fraisier, a mandulás tészta cseresznyepálinkűval átitatva, vajkrémmel, eperlekvárral és eperrel. Az Opéra-szelet mandulalisztes joconde piskótalapokból, kávés francia vajkrémből és étcsokoládé ganache-ból áll, rétegezve, a Saint-Honoré pedig körkörösen elrendezett kis fánkokat jelent vaníliakrémmel, vaníliás tejszínnel és mandulával.
Fraisier - szezonális kedvenc (fotó: Flickr.com - Isabelle Hurbain Palatin)
Ha szeretnéd elsajátítani a francia cukrászok trükkjeit, még last minute jelentkezhetsz Stephane Gerphagnon szeptember 19-ei kurzusára! A cukrász egyenesen Franciaországból érkezett,és olyan fantasztikus desszertek készítésébe avatja be a részvevőket, mint az éclairs, a créme brulée, és megtanulhatod az igazi francia puding titkait is!
Szakemberek szerint ahhoz képest, hogy milyen sok termékre mondják, írják, hogy mangalica, elenyésző százaléka valóban az. Tényleg lépten-nyomon átvernek minket ezzel kapcsolatban?
"Valaki gazdasági okok miatt tart mangalicát, valaki a gasztronómiai értéke miatt, és valaki hitbéli okok miatt, szerelemből. Nálam ez utóbbi kettő dominál, én a szabadtartásban és a tisztavérű állományban hiszek" - magyarázza Járosi Tamás biogazda, a Fekete-bárány blog szerzője, a balatonfüredi Malackrumpli étterem tulajdonosa. A biogazda szerint a mangalica úgynevezett bekerülési, felnevelési költsége 2,5-3 szorosa az ipari sertésnek, hiszen a mangalica szabadtartásban nem hét-kilenc hónap alatt, hanem több mint két év alatt nő meg a vágósúlyára.
Fotó: Björn Láczay /Flickr Creative Commons
Talán egy kicsit nehéz étel, tekintettel a melegre. A jövő hétre viszont érdemes feltankolni belőle, mert simán lehet, hogy az iskolakezés miatt nem lesz időnk sokat bíbelődni a konyhában.
"Szeretem a lasagnékat. Ez a mostani abban különbözik az elődjeitől, hogy valamivel könnyedebb változat, mert nem tettem bele besamelmártást, helyette natúr joghurtot használtam" - írja a Selectfood blog szerzője. "Erősen gondolkozom, hogy melyiket szeretjük jobban a felsoroltak közül, de nem tudok dönteni. Más-más ízvilág, és mindegyik nagyon finom - túlzás nélkül."
Spenótos-marhahúsos lasagne light
Egyre hűvösebbek az esték, ezért jól jön valamilyen táplálóbb fogás, persze olyan, ami még véletlenül sem idézi, hogy közeledik az ősz. A töltött paprika pont ilyen, ráadásul ízlésének és vérmérsékletének megfelelően mindenki alakíthat az alaprecepten.
Erre buzdít a vegán, olaszos ízvilágú változat szerzője, Zöld Múzsa is. Posztjában írja, hogy gyerekkora óta imádja a töltött paprikát, de a darált húsos verziót "átlényegítette" egy kicsit.
Töltött paprika (vegán)
Bár egy jó lángos és a hekk szinte kötelező tartozéka a balatoni nyárnak, a part menti büfékben kínált ételek nem a minőségről voltak híresek eddig. Mindenki tudna mesélni arról, mi mindent evett meg nyaralás közben. De most úgy tűnik, van élet a mélyhűtőből előszedett olcsó alapanyagokon, olajban tocsogó ételeken kívül: mini "gasztroforradalom" kezdődött a parton.
"Bazaltburger" Angus marhás pogácsával (forrás: Kishableány facebook-oldal)
Ehhez természetesen kellett néhány elszántabb vendéglátós, aki ugyanis minőséget szeretne adni. Helyi alapanyagokból készült ételeket, frissen. Kellett egy olyan kulináris jelenség, mint a streetfood-mozgalom - a fővárosban szinte minden sarkon kapható valamilyen burger, vagy más, utcán is fogyasztható étel, ami jó esetben friss hozzávalókból készül. És kellettek a vendégek is, akik a minőségre szavaztak azzal, hogy normális ételeket választottak a mélyhűtőből elővarázsolt strandi gulyás helyett.
És hogy mit kínálnak a helyek a fagyasztott pogácsás hamburger, a hot dog és a mirelit sültkrumpli helyett?
A Makifood Főzőiskola és Maki Stevenson japán séf által mentorált 100fok gasztro blog szerzői gasztronómiai szakemberek, konyhaművészek, gasztro bloggerek, szerkesztők, újságírók, cukrászok és séfek. És most megmutatják, hogy főzni gyerekjáték!