Mi is készülünk már a húsvétra. Előző cikkünkben házilag készíthető gasztro ajándékok, sütemények, kekszek, bonbonok receptjét osztottuk meg veletek, most pedig egy jól bevált ünnepi kalácsreceptet variálunk tovább, és töltünk meg mindenféle jóval. A húsvéti reggeli egyik főszereplője lehet ez a sokféleképpen variálható kalács. De bármelyik hétvégi, ünnepi reggeli alkalmával sikert aratna.
Kalácsot sütni jó. Mert dagasztás közben meditálhatunk az élet nagy dolgain. Mert a frissen sült tészta illata csupa gyerekkori emléket idéz, ráadásul reggelire, vajjal megkenve kiváló kezdete egy (ünnep)napnak. Mert igen hatékonyan le lehet vele nyűgözni a barátainkat, sőt, még a nagymamánkat is. És ha kissé száraz már, akkor sem vész kárba, ilyenkor lehet belőle a legtökéletesebb francia pirítóst (afféle édes bundáskenyér) vagy kalácspudingot készíteni. Szóval ne féljetek kalácsot sütni, most mindjárt kiderül, hogy milyen egyszerű dolog.
Túl jópár nem felfutó élesztőn, keletlen tésztán, kívül impozánsan átsült, ám belül nyers darabon, nagyjából azt tudom mondani, hogy a sikeres kalácsnak (és kelt tésztának) 3 titka van.
Az első a pontosság.
Megszívlelendő mind a mértékegységek, mind a hőmérsékletek terén. Elsőre ugyan nevetségesnek éreztem, hogy grammolgatok egy tojást (és teáskanállal szerencsétlenkedve próbálom kiszedni a felesleget), de nem árt. Mert ezzel a megoldással tényleg semmiből sem kellett a megadott mennyiségen kívül egy kanállal sem többet használnom.
A második a precízség.
Ez itt nem omlós tészta, itt nem "a felületesség a siker kulcsa", ahogyan néha olvasni szoktam. Itt ha nem is kőkeményen, de illik tartani a receptben leírtakat. Ha tál szélétől elváló tésztát írnak, ne elégedjünk meg az itt-ott ráragadóval, ha hólyagosra kell gyúrni, addig ne hagyjuk abba, míg meg nem jelennek az óriásbuborékok. Aprópó gyúrás. Ha azt írják, hogy dolgozzuk készre dagasztókarú robotgéppel, bármilyen jól hangzik, felejtsük el. Kézzel. Dolgozzunk meg a tökéletes tésztáért. (És hiába egyszerűbb géppel, a végeredmény sohasem lesz ugyanolyan.)
A harmadik, és egyben utolsó titok a jó recept.
Ami egyfelől a legkönnyebb, hiszen csak követni kell, másrészről viszont a legnehezebb, mert rengeteg rossz kering mind az interneten, mind papírkiadásban. A jó hír az, hogy nektek már nem kell keresgélnetek. Nem kell tömör bucikat ennetek egy hétig (mert sajnáljátok kidobni a beleölt rengeteg méregdrága liszt és mazsola miatt), vagy a nagymama féle "érzésre" típusú receptben megőszülni.
Ha jót akartok, egyszerűen csak kövessétek a Marmorrstein pékség oldalunkon már közzétett csodás kalács receptjét, és zsebeljétek be a dícséreteket.
Kalács alaprecept a Marmorrstein Pékségtől:
Az eredeti recept itt az oldalon jelent meg 1 kiló lisztből, amit én harmadoltam (ezért láthattok a receptben fura tört számokat), mivel a legtöbb családban alkalmanként ennyi elegendő. Használhatjátok az eredeti mértékegységeket is ha az egyszerűbb, de abból három kalácsotok is készül majd (vagy egy hatalmas).
Egy kalácshoz:
10 g élesztő
20 g élesztő
63,5 g víz
40 g tojás (1 nagyon-nagyon picike)
pici só
112 g tej
33,5 g vaj
333 g liszt (85 g grahambúza és 247 g fehér tönkölylisztet használtam)
Az alaptészta elkészítését lépésről-lépésre itt olvashatjátok.
Ha a leírtak szerint megkelt a tésztánk, eldönthetjük, hogy milyen töltelékkel szeretnék megtölteni. Az alábbiakban, két változatot szeretnék veletek megosztani.
Fahéjas töltelék
1 nagyon púpos teáskanál fahéj
4 evőkanál barnacukor
fél teáskanál vaníliapor
3 dkg olvasztott vaj
A fahéjat, vaníliát és a barnacukrot keverjük össze.
A tésztát nyújtsuk ki, kenjük meg az olvasztott vajjal, szórjuk rá a fűszeres cukrot, majd csavarjuk fel, és nyomkodjuk össze a végeket. Egy éles késsel vágjuk ketté a rudat, illesszük össze a a 2 végét, és a vágott felével kifelé nézve csavarjuk össze. Formáljunk belőle kör alakot: az illeszkedéseket igyekezzünk finoman eldolgozni.
Melegítsük elő a sütőt 175 fokra.
Tegyük a tésztát sütőpapíros tepsire, és süssük fél óráig. Ha nagyon pirulna (nekem azt tette), takarjuk le alufóliával. Mielőtt kivesszük, tűpróbával feltétlenül ellenőrizzük, hogy átsült-e.
Mazsolás mogyoróvajas töltelék
8 dkg mazsola
2 evőkanál szilvapálinka
5 evőkanál forró víz
3/4 csésze mogyoróvaj (kb. 6-7 púpos evőkanál)
Ha ezt a tölteléket szeretnénk elkészíteni, a mazsolát már előző este áztassuk be a víz-pálinka (vagy rum, konyak) keverékbe. Fedjük le.
A megkelt tésztát osszuk 3 egyenlő részre.
Nyújtsuk vékony téglalappá, kenjük meg a felmelegített (ha túl tömör lenne) mogyoróvajjal, majd szórjuk meg a lecsepegtetett mazsola harmadával. Tekerjük fel rúddá , és tegyük félre, míg ugyanezt megcsináljuk a másik 2 bucival is.
Fektessük a 3 rudat egy sütőpapíros tepsire.
Nyomjuk össze a végeket, majd egyszerű hármasfonással menjünk keresztül a tésztán. A kevésbé csinos végmegoldásokat próbáljuk meg betömködni a tészta alá. (Mindkét oldalon.)
Kenjük meg a megmaradt tojással, hogy később szép fényes legyen a felülete.
Előmelegített 175 fokos sütőben nagyjából 35 percig süssük, de ha látjuk, hogy túlzottan pirulna, fedjük be egy alufóliával.
Tűpróbával ellenőrizzük, hogy átsült-e!
A kalácsokból húsvéti ajándék is lehet, például süthetitek így, dobozban is.
Ha pedig nem akartok élesztős tésztával bíbelődni, következő cikkünkben arra is kínálunk alternatívát: egy ilyen sós, pesztóval töltött scone formájában.
Mégtöbb húsvéti receptet és tippet előző cikkünkben találtok.
A cikket és fotókat Szegedi Annamari, a Szárnyalj és a felhők felett nem érhet baj blog szerzője készítette.
Figyeljétek facebook oldalunkat az újabb húsvéti receptekért!
A 100fok szakmai mentora a Makifood Főzőiskola.