Előző cikkünkből mindent megtudhattatok egyik őszi-téli kedvencünkről, a gesztenyéről. Október közepéig szedhető, és egész télen hozzájuthatunk a piacokon is. Ha nemcsak sütve-főzve fogyasztanátok, gesztenyelisztből is készíthettek különleges kenyérféléket. A gesztenyeliszt az olasz konyha kedvelt alapanyaga. Most egy ilyen hagyományos olasz receptet, a gesztenyés focaccia (kenyérlepény) receptjét hozta el nektek szerzőnk, az olasz konyha nagy kedvelője és szakértője, Riedl Annamária.
Amikor a történelem során nem volt kukorica vagy burgonya, gesztenyével helyettesítették. Vagy amikor Caesar éheztetni akarta Olaszország lakosait, az egyetlen élelmiszerforrás a gesztenye volt, melyet addigra már betakarított a nép. Ekkor látott napvilágot a focaccia castagna, vagyis gesztenyeliszttel készült kenyér is, s így válhatott a gesztenye az olasz ételek meghatározó alapanyagává. (A gesztenyéről bővebben előző cikkünkben írtunk.) A legősibb recept ami gesztenyéből készült nem más, mint a kenyér, kenyérlepény, vagy ahogy az olaszok hívják, focaccia. Ez nem kizárólag búzalisztből készülhet - nagy olasz kedvenc a gesztenyeliszttel készített focaccia, a focaccia castagna.
A pizzáról és focacciáról itt írtunk korábban (+receptekkel).
Focaccia castagna
Egy dologra mindenképp figyeljünk amikor gesztenyelisztet használunk, mégpedig arra, hogy édes. Természetesen, ezáltal ez a focaccia is édeskés lesz, többek között ezért sem kizárólag gesztenyelisztből készítjük.
Hozzávalók
- 1 kg liszt
- 1 ek. száraz élesztő
- 1 csapott tk. barna cukor
- 7 dl langyos víz
- 1 dl extra szűz olíva olaj
- 3 tk. finom tengeri só
- 15-20 dkg gesztenyeliszt - attól függően mennyire szeretnénk édesre
- 2 ek. apróra vágott friss rozmaringlevél
- 2 ek. apróra vágott friss zsályalevél
- 1 ek. durva szemű tengeri só
Az élesztőt és a cukrot a langyos vízzel egy pohárban összekeverjük, lefedjük és 10 percig állni hagyjuk. Az olajat összekeverjük a sóval és a felfutott élesztőhöz keverjük. Apránként a liszthez adjuk, miközben eldolgozzuk benne. A végén a gesztenyelisztet egyben adjuk hozzá. Lágy, száraz tésztát kell kapnunk. Megkenjük olívaolajjal és visszatesszük a keverőtálba, lefetakarjuk és kb. 1 órát kelni hagyjuk.
Utána lelapogatjuk, megnyomogatjuk a tésztát, majd kettéválasztjuk és két téglatest alakú formára húzzuk a tésztát a kezünkkel. Semmi esetre se használjunk nyújtófát! Az elején kicsit nehéz lesz nyújtani, ekkor adjunk a tésztának 1-2 perc pihenőt, s utána már szépen lehet formázni. Majd letakarjuk és fél órát kelesztjük még meleg helyen.
Ha kész, az ujjunkkal apró lyukakat nyomunk a tésztába, ráöntjük az olíva olajat a tésztára, megszórjuk durva szemű tengeri sóval, zsályával és rozmaringgal, 230 fokra előmelegített sütőben kb. 20 perc alatt aranybarnára sütjük.
Amikor kivettük a sütőből, ecsettel finoman megkenjük olíva olajjal és melegen tálalaljuk. Bármilyen mártogatós, saláta, sajt vagy egyszerűen csak egy pohár bor mellé kiváló.
A dióról (diós receptekkel) itt írtunk.
Korábbi cikkeinkből mégtöbbet megtudhattok az olasz konyháról: az olasz konyha alapanyagairól, az olasz tésztákról és a legalapvetőbb olasz receptekről (mint például a rizottó, a pesto vagy a bruschetta).
Hozzászólásaitokat a 100fok facebook oldalán várjuk.
Fotók: Bede Anna - vegasztrománia
A 100fok mentora a Makifood Főzőiskola.