Rengeteg olyan vendéglátóhely nyílik, ami az "öko", "zöld", "organikus" stb. jelzőket viseli a nevében, de ez nem jelenti azt, hogy teljes mértékben, minden téren a környezetbarát működésre törekszik. A Miksa Cafe Ökobisztró szinte a lehetetlenre vállalkozott azzal, hogy a legapróbb részletekben is ezt a szemléletet követi, az alapanyagok beszerzésétől a hulladék elszállításán át a takarítószerek kiválasztásáig.
Míg Berlinben és New Yorkban sok ilyen hely van, nálunk nem volt meleg ételeket is kínáló, reggelis ökobisztró, meséli az egyik résztulajdonos, Stráhl Kati. "Ma a világon az egyik legfontosabb dolog a környezetvédelem, így mi még arra is figyelünk, hogy mi ömlik a csatornába".
Az már sok helyen alap, hogy az alapanyagok gondosan kiválasztott termelőktől és farmokról érkeznek, és ebből következik, hogy a kínálatot a szezonalitás, a termelői kapacitás és a készlet ereje is meghatározza. Családi gazdaságok, lekvár- és szörpkészítők, biokertészetek, kézműves csokoládékészítők szerepelnek a Miksa Cafe beszállítói között. Szendvicsek, sütik, smoothie-k, pohárkrémek és a napi menük készülnek a válogatott hozzávalókból.
A tematikus kávézók nem számítanak újdonságnak a tengerentúlon, itthon azonban még csak kevés olyan hely van, ahol a tulajdonos személye, érdeklődési köre is megjelenik egy hely arculatában és kínálatában. A MADAL Espresso & Brew Bar Budapest talán legnyugodtabb helye, a mottó pedig az, hogy "jó kávé, jó karma".
A budapesti Madal Cafe amellett, hogy a különleges kávékészítési módok iránt érdeklődő ínyenceknek is kiszolgálja, egy keleti tanító filozófiáját választotta központi motívumnak. A tulajdonosok ugyanis - Repka Péter és "Gunagriha" Sri Chimnoy békefilozófus tanítványainak vallják magukat, és mesterükről nevezték el a kávézójukat is. (A Madal a Mester beceneve.). A spiritualitás mellett a sport, pontosabban a futás köti össze őket, azt vallják ugyanis, hogy a futás is egyfajta meditáció.
Kávét inni szinte mindannyian szeretünk, ehhez képest alig foglalkozunk a téma hátterével, kultúrájával, történetével. Tudtátok például, hogy Kosztolányi Dezső "kávévárosnak" nevezte Budapestet? Akkoriban ugyanis még minden sarkon volt egy kávéház. Az aranykor az előző századfordulóra tehető, a főváros a "kávéházak városa" titulust 550 regisztrált kávéházával érdemelte ki. Ezek egyszerre voltak a nagyvárosi életforma nélkülözhetetlen elemei, a művészeti és kulturális élet pezsgő központjai, de egyfajta elvágyódást is jelképeztek. (A nevük is erről árulkodik: Japán, Abbázia, Sorrentó.)
A Hosszúlépés ingyenes városi sétáinak segítségével visszamehetünk az időben, közelebbről is megismerhetjük a századfordulós Budapest életét és legendás kávéházait.
A Makifood Főzőiskola és Maki Stevenson japán séf által mentorált 100fok gasztro blog szerzői gasztronómiai szakemberek, konyhaművészek, gasztro bloggerek, szerkesztők, újságírók, cukrászok és séfek. És most megmutatják, hogy főzni gyerekjáték!