A mikuláscsokik után most a szaloncukor-kínálatot vesszük górcső alá, ugyanis sajnos rengeteg, kifejezetten egészségtelen termék kapható. Összeszedtük, milyen összetevőket érdemes kerülni, ha minőségi szaloncukrot akarunk venni.
Transz-zsírsavak
A transz-zsírsavak a növényi olajok ipari feldolgozása során keletkeznek, és komoly kockázati tényezőt jelentenek a szív- és érbetegségek kialakulásában. Az Országos Élelmezési- és Táplálkozástudományi Intézet 2012-ben többféle szaloncukrot is megvizsgált, és kimutatta, hogy a legtöbb szaloncukorban az egészségesnél (100 grammból 2 gramm) jóval több transz-zsírsav található. Magyarországon azonban a gyártónak nem kötelessége feltüntetni a termékek transz-zsírsav-tartalmát - holott egyes országon már lassan tíz éve szerepel a címkéken a transzzsírok mennyisége.
forrás: Wikimedia Commons
Vági Zsolt táplálkozáskutató azzal nyugtat meg minket, hogy egy 2014-es EMMI rendelet alapján nem lehet hazánkban forgalomba hozni olyan élelmiszert, amely összes zsírtartalmának 100 grammjában a transz-zsírsavak mennyisége meghaladja a 2 grammot (ha a termék zsírtartalma 20 százalék alatti, akkor 4 gramm a határérték). „Ez valamennyire csökkenti a lehetséges bevitel mértékét, ugyanakkor pontosan tájékozódni nem tudunk. A transz-zsírsavak jelenlétéről viszont köteles a gyártó, forgalmazó tájékoztatást adni, mégpedig azáltal, hogy az összetevők között szerepeltetni kell a „hidrogénezett növényi zsír” kifejezést, amennyiben a termékben az megtalálható. Ez ugyanis az édesipari termékek fő transzzsírsav-forrása.
Bevonómassza
Akárcsak a mikuláscsokiknál, a szaloncukroknál is érdemes kideríteni, mibe mártják a cukrokat. Az ét- és tejbevonómassza esetében szintén a transz-zsírsavak jelentik a gondot. Ahogy a mikuláscsokis posztban már megírtuk, a bevonómasszának az igazi csokoládéval szemben csak 5 százalékban kell kakaót tartalmaznia, készítésekor bármilyen növényi zsiradék felhasználható.
E102
Az Ausztriában és Norvégiában betiltott, de az Unióban egyelőre engedélyezett tartrazin (E102) egy mesterséges úton előállított, ún. azoszínezék, amelyet csak meghatározott mennyiségben és csak bizonyos élelmiszerekben lehet alkalmazni. Az élelmiszeripar kedveli, hiszen más színezékekkel keverve rengeteg színárnyalat előállítható általa. Összefüggésbe hozták főleg légúti allergiás reakciókkal, valamint gyermekek körében a hiperaktivitással. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) csak utóbbit fogadta el, melynek következtében a tartrazinnal és egyéb azoszínezékekkel készült élelmiszerek címkéjén az E-szám mellett fel kell tüntetni „a gyermekek tevékenységére és figyelmére káros hatást gyakorolhat” figyelmeztető szöveget.
„Annak ellenére, hogy nem esik (még) szigorú tiltás alá, célszerű elkerülni minden mesterséges élelmiszer-összetevőt” - mondja a szakértő. Nem csak az egészségre gyakorolt hatásuk miatt, hanem általában a termék minőségéről is képet ad, hiszen a tudatosabb, jó minőségű termékeket előállító cégek kerülik a fogyasztók által nem preferált és bizonytalan hatású összetevők használatát”.
Zselé
A szaloncukor-fogyasztók kb. harmada a zselés változatokat szereti a legjobban. Sajnos. (Az NRC piackutató legújabb felméréséből kiderül, hogy a megkérdezettek 32 százaléka ilyet vesz.) „A zselés szaloncukrok ugyanakkor a táplálkozási szakemberek szemében nem tartoznak a fogyasztandó élelmiszerek közé, célszerűbb inkább a valódi csokoládéval, trüffelkrémmel töltött fajtákat választani, mivel a szaloncukor zseléje tulajdonképpen egy aromákkal és színezékekkel tetszetőssé varázsolt sűrű cukorszirup, melyet a zselatin szilárdít meg” - mondja Vági Zsolt.
Túl sok cukor
Ezt nem kell magyarázni.
Összefoglalva:
Olyan szaloncukrot válasszunk, aminek
- minél nagyobb a kakaótartalma,
- nem tartalmaz a kakaóvajon, vajzsíron kívül más – esetleg hidrogénezett – növényi zsírokat,
- a lehető legkisebb a cukortartalma,
- nem aromákkal és színezékekkel van tele.
Ebbe a csoportba jellemzően a drágább fajták tartoznak, azonban nem érdemes ezen spórolni, hiszen csak évente egyszer, egy rövid időszakban fogyasztunk szaloncukrot. A szakértő szerint célszerű kerülni az aromákat a színezékeken túl, valamint minden olyan adalékanyagot, amely nem feltétlenül szükséges a szaloncukorba. Érdemes a címkéket kicsit böngészni és összehasonlítani a jobb minőségű, drágább fajtákat a rosszabbakkal, meglepő és mindenki számára könnyen észrevehető lesz a különbség már csak az összetevők elolvasása során is.
Egy másik megoldás, hogy mi készítjük el a szaloncukrokat. Itt találtok receptet Nóri mindenmentes konyhájából.
A Makifood Főzőiskola és Maki Stevenson japán séf által mentorált 100fok gasztro blog szerzői gasztronómiai szakemberek, konyhaművészek, gasztro bloggerek, szerkesztők, újságírók, cukrászok és séfek. És most megmutatják, hogy főzni gyerekjáték!