Itt a spárgaszezon! Korábbi cikkünkből mindent megtudhatsz a spárgáról: hogyan vásároljunk, tároljunk, pucoljunk és főzzünk spárgát. Olyan érdekességről is esik szó, mint a "hamis" zöld spárga,és kiderül, hogyan tartsuk nedvesen otthon a spárgát, és mit jelent a spárgánál az "al dente" főzés.
Most pedig következzen két spárgás fogás Flatcat blogjáról, amelyikből az egyik spárgával készült desszert - furcsán hangzik, de megér egy próbát, higgyétek el!
Spárgakrémleves füstölt lazaccal
A világ legnagyobb csokoládégyártói évek óta mondják, hamarosan hiánycikk lesz a csokoládé, a kakaó ára pedig 60 százalékkal nőtt az elmúlt években. De miről is van szó pontosan?
A kakaófa termésében található kakaóbab körülbelül 40 százaléka tartalmaz kakaóvajat, ebből készül a valódi csokoládé. Fermentálás, szárítás és pörkölés után a kakaóbabot masszává őrlik. Az értékes kakaóvajat leválasztják a csokoládékészítéshez, a maradék anyagból pedig kakaópor készül.
forrás: Flickr.com - Christofer Undisclosed
A valódi csokoládéhoz tehát kakaóvaj szükséges, ami a kakaóbab kisebbik hányada. A gond az, hogy a csokoládéfogyasztás folyamatosan nő, míg a termelés csökken. A földek kimerülnek, ráadásul egyre nehezebb embert találni az ültetvényekre, mert Afrikában, ahonnan a világ kakaóbab-termelésének kétharmada származik, szinte mindenki a városokban igyekszik megtalálni a boldogulását. Mindennek fényében nem nehéz elhinni, hogy az kakaóárak 2012 óta 60 százalékkal nőttek.
Háborúk és új piacok
De mi lesz, ha ez a tendencia tovább folytatódik? John Mason, a ghánai székhelyű Természetvédelmi Kutató Tanács szakemberének prognózisa szerint tizenöt év múlva olyan drága lesz a valódi csokoládé, mint a kaviár. Vajon egyet értenek ezzel a szakma hazai képviselői? És mi az, ami még árnyalhatja a képet?
„A legjobb minőségű kakaóbab az Egyenlítő környékén terem, például Elefántcsontparton és Ghánában" – mondta a 100 foknak Benei Lászlóné, a Benei és Társa Kft. cukrászüzem egyik tulajdonosa. "Ebben az övezetben rendszeresek a háborús konfliktusok, az árak egyrészt ezért emelkednek, másrészt a sokat emlegetett növekvő fogyasztás miatt. Ettől függetlenül az igazi gondot a csokoládé jövője szempontjából az jelentheti, ha a kínai piacon is népszerű lesz. Ha ez bekövetkezik, valóban luxuscikknek fog számítani, márpedig erre jó esély van, Kína ugyanis nyitott mindenre. Már régóta nem csak a saját gasztronómiai hagyományaik alapján étkeznek.”
Forrás: Flickr.com - Dobrin Isabela
A Washington Post szerint az átlagos európai csokoládéfogyasztáshoz képest a kínaiak csokoládéfogyasztása jelenleg öt százalék. Ez a szám várhatóan növekedni fog a jövőben. Benei Lászlóné szerint a piac többek között majd úgy reagál erre, hogy előáll egy új termékkel, egy új ízzel, amit megpróbál majd népszerűsíteni. Az azonban, hogy bármilyen „pótszernek” ugyanakkora legyen a sikere, mint a csokoládénak, szerinte több mint kétséges.
"Umeboshi? Azt eszik vagy isszák? Az umeboshi japán szilva fajta, a makrobiotikában igazi superfood-ként emlegetik" - írja a Zizikalandjai blog szerzője. "Értékes gyógyító energiáit a több évig tartó, tengeri sóban történő érlelés során nyeri el. Gyönyörű színét a vöröses színű shiso levél adja. Maga a szilva csodás immunerősítő, megfázás, fáradtság ellen is használhatjuk gyógyitalaink alapanyagaként, valamint ételeink ízesítésére. Itthon kapható ecet, paszta (krém) és néha eredeti szilva formájában is.
Umeboshi - forrás: Flickr.com (Caleb Phillips)
Nagyon egyszerűen használom fel az ecetet. Néhány evőkanálnyit összekeverek olívaolajjal és ebben forgatom meg a zöldségeket (gombát, retket, brokkolit, karfiolt próbáltam eddig), hagyom egy kicsit állni, aztán mehet is a sütőbe. Isteni sós, savanykás ízt ad a zöldségeknek. Akinek nem sikerül beszerezni, annak adok helyettesítő alternatívát, ami szójaszósz és frissen facsart citromlé keverékéből áll. Bármilyen körettel tálalható,... mehet mellé köles, rizs, quinoa, sült krumpli, saláta… a fantáziátokra és a hűtőtök/kamrátok készletére bízom."
Az ételhez a retek levelét használjuk, mert így megelőzzük a pazarlást (további pazarlás-csökkentő tippeket itt találtok). És ha már a japán gasztronómiánál tartunk, megemlítjük a Mottainai filozófiát, ami japánul olyasmit jelent, hogy sajnáljuk, hogy pazarlunk. Nemcsak az ételre és az anyagi dolgokra vonatkozik, hanem az időre, és egy egész Érdemes utánanézni a Mottainai-filozófiának és követni - az élet más területein is.
Ume ecetben pácolt sült zöldségek spenótos kölessel
Korábbi posztunkban tippeket adtunk, hogyan lehet leszoktatni a cukorról gyerekeket (és felnőtteket) a függőséget is okozó vegyületről. Az édes ízekről természetesen nem könnyű lemondani, de nem is kell: a banán, a vanília és a fahéj együtt annyira finom, hogy észre sem vesszük, hogy kimaradt a cukor a hozzávalók listájából.
"A kenyér édes ízét csak a banánok és a frissen facsart narancslé adják. Nagyon édes szájúaknak egyáltalán nem lesz édes, aki a kevésbé édeshez van szokva, annak pedig édeskés lesz" - írja a Zizikalandjai blog szerzője. "Állagra és ízre is azonban puha és finom, kiváló tea, kávé mellé reggelire, uzsonnára vagy bármikor nassoláshoz. Mivel egyáltalán nincsen benne édesítőszer, ezért babáknak is jó egy-másfél éves kor után, akik már esznek diót, ami egyébként el is hagyható a kenyérből. Alaprecept innen, jó pár dolgot módosítottam rajta, többek között vegánosítottam. Még több banánkenyér: itt."
Az ételhez a nagyon érett, már-már fekete banán a legjobb - ezeket ráadásul olcsóbban meg tudjuk venni.
(A recept és a poszt címe arra utal, hogy nem használtunk cukrot a banánkenyér elkészítéséhez. A banánnak a legnagyobb a szénhidráttartalma (105 kcal, 24 g szénhidrát/100g) a friss gyümölcsök közül, ez nem diabetikus étel, cukorbetegeknek tehát nem ajánljuk ezt a fogást).
Cukormentes diós banánkenyér (vegán)
Egyre többen hívják fel a figyelmet arra, hogy a "nyugati világ" milyen döbbenetes mértékben pazarolja az élelmiszert. A farmokról és a szupermarketekből tonnaszámra kerülnek a szemétbe az egyébként még fogyasztható élelmiszerek. A pazarlás csökkentése nemcsak az élelmiszeripar feladata, otthon is sokat tehetünk azért, hogy kevesebb étel mnejen kárba. Ha kevesebb élelmiszert veszünk - nem veszünk felesleget -, kevesebbet is költünk.
Forrás: Love Food Hate Waste
A statisztikák szerint csak az Egyesült Királyságban évente hétmillió tonna élelmiszert dobnak a szemétbe, ami családonként 700 fontot (280 ezer forintot) jelent.
A The Guardian nemrég a Love Food Hate Waste című kampány kutatásaira hivatkozva arról számolt be, hogy évente 34 ezer tonna marhahúst dobnak ki a brit háztartások. Ebből a mennyiségből 300 millió hamburgert lehetne készíteni. Összehasonlításképp: Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszer kerül a szemétbe.
A Makifood Főzőiskola és Maki Stevenson japán séf által mentorált 100fok gasztro blog szerzői gasztronómiai szakemberek, konyhaművészek, gasztro bloggerek, szerkesztők, újságírók, cukrászok és séfek. És most megmutatják, hogy főzni gyerekjáték!