Sokan ízetlen párolt zöldségekre és unalmas salátákra asszociálnak ha a vegetáriánus étrend kerül szóba. Ezt a tévhitet Húsmentes Hétfői receptsorozatunkkal már igyekeztünk lerombolni (itt böngészhettek izgalmas húsmentes receptjeink között). De mégis kik azok a vegánok, flexiteriánusok lakto-, ovo- és mindenféle vegetáriánusok, és mit esznek? Vegetáriánus szerzőnk rendet tesz a fogalmak között.
A leggyakoribb kérdés, amit egy vegetáriánus megkap, hogy hogyan tudja pótolni szervezete számára a szükséges fehérjéket, ha nem eszik húst. A vicces a dologban az, hogy vannak olyan húsevő barátaink, akik észre sem veszik, de nem esznek mindennap húst, sőt lehet, hogy hetente - vagy akár havonta - csak kétszer-háromszor. Azonban saját maguknak mégsem teszik fel a kérdést, hogy vajon akkor ők elengedő fehérjét visznek-e be a szervezetükbe.
Nem kell senkinek sem megijednie, ugyanis egy kis odafigyeléssel mindenki képes a megfelelő fehérje mennyiséget elfogyasztani, akár növényekből is. Ez mégis hogyan lehetséges? Lássuk a tudományos magyarázatot...
"Az ember az emésztés során a fehérjéket aminosavakra bontja le, ezekből építi fel a saját fehérjéit. Nem az elfogyasztott fehérjét építi be tehát, hanem az aminosavakat. Ezért minden alapot nélkülöz az a kijelentés, miszerint az állati fehérje azért jobb, mint a növényi, mert közelebb van szerkezetében az emberihez.
A másik alaptalan tévhit, hogy a növények nem teljes értékű fehérjét tartalmaznak, ezért rosszabb minőségűek. Ez a mítosz az esszenciális aminosavakra vezethető vissza. Nyolc aminosavról van szó, amelyeket a szervezet nem tud előállítani, ezért mindenképpen kívülről kell őket a szervezetbe vinni. A természet bölcs, minden élőlény ugyanazokból az aminosavakból épül fel, így a növényekben és az állatokban egyaránt megtalálhatóak az ember számára esszenciális aminosavak. Igaz, az állati fehérjék mind a nyolc aminosavat tartalmazzák, a növények pedig általában egyszerre nem az összeset.
Azt nevezi a természettudomány teljes értékű fehérjének, amely az összes, az adott élőlény számára esszenciális aminosavval rendelkezik. A növények közül ilyen a kelbimbó, a sárgarépa, a kukorica, a karfiol, az uborka, a tök, a burgonya, a zöldborsó, az összes dióféle, a szezám- és napraforgómag, valamint a paradicsom fehérjéi. Nem szükséges azonban minden étkezés alkalmával teljes értékű fehérjét fogyasztani, de még naponta sem. A szervezet ugyanis „képes bármilyen aminosavhoz hozzájutni a saját tartalékából, ha az egy adott étkezésből hiányzik is.” - Dr. E. S. Nasset" (Forrás: Napfényes Étterem)
A vegetáriánus étrendet követők nem esznek húst (mindig beleértve a szárnyasokat és a halat is) vagy ezeket tartalmazó élelmiszert. Szaknyelven az ilyen vegetáriánusokat ovo-lakto vegetáriánusoknak nevezzük, vagyis ők húst nem esznek, a növényi étrend mellett, azonban tojást és tejtermékeket igen.
A lakto vegetáriánus a hús kerülése mellett tojást sem fogyaszt, viszont tejterméket igen.
Az ovo vegetáriánusokból kevesebb van. Ők a növényi étrend mellett fogyasztanak még tojást, azonban a húst és a tejterméket kerülik.
A vegán táplálkozásúak semmilyen állati eredetű élelmiszert nem esznek (se húst, se tojást, se tejterméket), ők csak tisztán növényi eredetű ételeket fogyasztanak. (Szerzőnk, Nagy Zita blogján, számos ilyen receptet találsz.)
Vannak "alternatív" vegetáriánus táplálkozási formák, amelyeket több helyen megemlítenek, azonban őket nem tartjuk vegetáriánusnak, ugyanis - ha csak kis mennyiségben és ritkán is - ők fogyasztanak halat vagy húst. A halakat fogyasztókat hívják peszkatariánusoknak, az alkalmanként húst fogyasztókat pedig "szemi-vegetáriánusoknak" vagy flexiteriánusoknak.
Flexiteriánusok
Maki Stevenson, a Makifood Főzőiskola alapítója és tanára, a flexiteriánus étkezés követőjének tartja magát. Ő úgy fogalmaz, hogy flexiteriánus étkezés az, amikor a hús és köret arányát - és szerepét - megfordítjuk a tányérunkon (és táplálkozásunkban), és előtérbe kerülnek, főszerepet kapnak a hús helyett a zöldségfélék. Maki minden szemeszterben tart flexiteriánus kurzust, ahol az érdeklődők megtanulhatják elkészíteni egy-egy étel (kurzusonként általában 4-5 fogás) hagyományos és vegetáriánus verzióját is. (A Főzőiskola következő Flexiteriánus órája 2013. november 15-én lesz.)
Összefoglalva tehát a különböző irányzatokat:
ovo-lakto vegetáriánus = növényi étrend + tojás + tejtermék
lakto vegetáriánus = növényi étrend + tejtermék
ovo vegetáriánus = növényi étrend + tojás
vegán = növényi étrend
flexiteriánus = csak ritkán fogyaszt húst (havonta 3-4 alkalommal)
Ha érdekel az izgalmas húsmentes konyha, látogass el a Makifood Főzősikola minden hónap 2. hétfőjén megrendezett Húsmentes Hétfői Vacsoráira, illetve kövesd blogunk Húsmentes Hétfői receptjeit!
A cikket Nagy Zita, a Zizi kalandjai blog szerzője írta.
A 100fok blog szakmai mentora a Makifood Főzőiskola.
Hozzászólásaitokat a 100fok facebook oldalán várjuk!
A Makifood Főzőiskola és Maki Stevenson japán séf által mentorált 100fok gasztro blog szerzői gasztronómiai szakemberek, konyhaművészek, gasztro bloggerek, szerkesztők, újságírók, cukrászok és séfek. És most megmutatják, hogy főzni gyerekjáték!