Elgondolkodtató cikket közölt nemrég az Economist, amely szerint évente az élelmiszerek harmada – igen, a harmada – megy a szemétbe, a pazarlás pedig a környezetszennyezéshez is jelentősen hozzájárul. Számok következnek, amelyek sokkolóak lehetnek.
A kárba veszett élelmiszerek mennyisége évente a cikk szerint 1,3 milliárd tonnát tesz ki. Az étel mellett az előállításukra fordított idő, energia és a szállításuk költsége is kárba veszik – ez 750 milliárd dollár.
Forrás: Flickr.com - EarthFix
A pazarlás természetesen nemcsak a pénztárcánkra van rossz hatással. Hozzájárul a környezetszennyezéshez is: az élelmiszer előállításához szükséges energia – a traktorok üzemanyaga, a műtrágya-gyártás költségei, stb. mind növelik az üvegházhatást. Rengeteg üvegházhatású gáz (ami elnyeli és kisugározza az infravörös hullámhosszú fényt, ami az üvegházhatáshoz vezet, pl. szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid és az ózon) kerül a légkörbe – feleslegesen.
A vízfelhasználás ugyancsak döbbenetes mértékű: a Volga folyó éves vízhozamának megfelelő mennyiségű vizet pazarolunk el olyan élelmiszerek előállítására, amelyeket végül nem fogyasztunk el.
Ha húsételt dobunk ki, még rosszabb a helyzet: a hús az emberiség kalóriabevitelének egyhatodát adja, de az összes termőföld és víz egyhamrada megy rá az előállítására. Egy kg gabona megtermeléséhez 1500 liter víz kell, egy kg marhahúshoz 10-szer ennyire van szükség.
Címkék és rossz utak
Európa háztartásaiban a „best before” (minőségét megőrzi) címkék is felelősek a pazarlásért, amelyek azt sugallják, hogy eddig a dátumig ízlik a legjobban az étel. A szóhasználat állítólag 15 százalékkal emelte a pazarlás mértékét. Ehelyett a "use by" (fogyasztható) felirat a szerencsésebb, amely után az élelmiszer már tényleg nem fogyasztható.
Máshol, pl. Indiában az úthálózat állapota is a pazarlás oka. az áru 40 százaléka ne ér a piacra fogyasztható állapotban.
Az első lépések
Olaszországban egy új jogszabálynak köszönhetően a szupermarketek könnyebben ajánlhatják fel a termékeket. 2016 elején fogadták el azt a törvényt Franciaországban, amely arra kötelezi a nagyobb szupermarketeket, hogy a megmaradt élelmiszereket jótékonysági szervezeteknek és élelmiszerbankoknak ajánlják fel. Azok az élelmiszerek, amelyek már nem alkalmasak emberi fogyasztásra, állati takarmány alapanyagai lehetnek. A jogszabály sajnos csak a nagyobb (400 négyzetméteres és ennél nagyobb) szupermarketekre vonatkozik.
Szintén fontos lépés, hogy Koppenhágában megnyílt a világ első olyan üzlete, ahol a felesleges élelmiszereket árulják. A Wefood termékei átlagosan 30-50 százalékkal olcsóbbak, mint a szupermarketek polcain.
Egyre több olyan alkalmazás van, amelyek a még le nem járt, de hamarosan kidobásra kerülő élelmiszerek akciós beszerzésében segít.
Korábban pedig mi is adtunk tippeket azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet otthon csökkenteni, sőt, nullára redukálni az élelmiszerek pazarlását. A pazarlás csökkentése nemcsak az élelmiszeripar feladata, otthon is sokat tehetünk azért, hogy kevesebb étel mnejen kárba.
A Makifood Főzőiskola és Maki Stevenson japán séf által mentorált 100fok gasztro blog szerzői gasztronómiai szakemberek, konyhaművészek, gasztro bloggerek, szerkesztők, újságírók, cukrászok és séfek. És most megmutatják, hogy főzni gyerekjáték!