Már roskadoznak a piacon a ládák a zamatos epertől és hamarosan a nyár kedvenc gyümölcsei is szép sorjában felbukkannak. Megunhatatlan a friss gyümölcs, de omlós pitetésztába burkolva is mennyei élményt nyújt. Szelesebb napokon forrón, az esti tea mellé; kánikulában pedig hidegen, fagylalttal.
Nem emelkedik fel a piskóta és még bele is ragad a formába? Nem verődik fel a tojásfehérje, a tejszínből meg egyenesen vajat köpültünk? Szétcsúszott a torta, mert túl lágy volt a krém vagy pusztán nem volt türelmünk megvárni, hogy kihűljön? Netán csomós a vaníliasodó és az aranygaluska kemény, mint kő? Erre és még sok más sütéssel kapcsolatos kérdésre ad majd választ Szabó Noémi - a Mandulasarok blog szerzője - új cukrászati sorozatunkban.
Cikkünk előző részében blogger szerzőnk, Bede Anna, 92 éves nagymamája segítségével lépésről-lépésre bemutatja az autentikus nokedli, csipetke, tarhonya és sztrapacska készítését. Most édesebb vizekre evezünk, és gyermekkori nagy kedvenceink következnek, a gombóc és a nudli.
Korábbi ígéretünkhöz hűen megérkeztünk a "haladó" tésztákhoz. Konyhában tapasztalt olvasóink most biztos felszisszennek, hogy mi ebben a bonyolult? A tésztás összefoglalónkban említett ételekhez képest annyi mindenképpen, hogy ott a receptek alapját a száraz tészták képezték, itt viszont nekünk kell a tésztát összeállítani. Ráadásul annak, aki nem készít nap mint nap szilvás gombócot (legtöbbünknek), okozhat némi bosszúságot az "amennyit felvesz" szóösszetétel.
Bemutatjuk, milyen praktikákkal őrizhetitek meg a nyár friss ízeit és illatát egész télen át. És az is kiderül, hogy a nagyinak igaza volt, tényleg nem szükséges tartósítószert vagy sok cukrot tennünk a lekvárokhoz. Lépésről-lépésre bevezetünk titeket a lekvárkészítés rituáléjába: a bevásárlástól kezdve, a fertőtlenítésen és tartósításon keresztül, egészen a különleges, édes és sós, fűszeres, pikáns lekvár- és dzsem-költeményekig.