100fok

Kemencében sült ételek, csurgatott tészta, kiváló borok és házi szörpök, mindez pedig úgy, hogy közben parádés kilátás nyílik Tihanyra és a Balatonra. Nehezen érthető, hogy mi például, akik folyton az északi parton csavargunk, miért csak most fedeztük fel. A Papok Borozójában jártunk, kicsit a világvégén, mégsem messze Balatonfüredtől.

Balatonszőlős után bukkantunk rá egy eldugott étteremre, ami Papok borozója névre hallgat. Egy tábla hívta fel rá a figyelmünket, a főút mellett. Fogalmunk sem volt, hogy a szőlőtáblák között minek is eredünk a nyomába.

Amint a millió kanyargós út után (az eligazodást végig korrektül kitett táblák segítik) megpillantottuk a borozót, sejtettük, hogy megérte hallgatni a megérzéseinkre. Elképesztő panoráma tárult ugyanis elénk, egy természetvédelmi terület kellős közepén, és maga a hely is nagyon hangulatosnak tűnt. Kiválasztottuk a három fedett terasz közül az egyiket, a gyerekek közben elindultak a borozó melletti játszótérre, ami egyben állatsimogató is. Nem is igen lehetett őket látni addig, amíg meg nem érkezett a vacsora.

A személyzetet kérdezgetve hamar kiderült, hogy a nagy slágert a kemencében sült ételek jelentik, valamint a csurgatott tészta, ami eredetileg egy tiroli édesség. Az étlapon ugyan elsősorban hagyományos magyaros ételek szerepeltek, de azért nem maradt hoppon a társaság vegetáriánus ételeket kedvelő tagja sem, aki élete gasztronómiai élményének tartja az ott elfogyasztott gorgonzolás csalános nokedlit.

Volt, aki a füstölt pisztrángra szavazott, mások ketten osztoztak egy hatalmas adag kemencében sült oldalason. Nem győztünk dicsérni mindent. Ha kritikát lehet megfogalmazni, a gyerekekkel kicsit bajban voltunk, mivel a gyerek-menük között felsorolt mézes-mustáros csirke, illetve a grillezett tarja, vagy a sajtos-tejfölös galuska közül egyikkel sem lettünk népszerűek közöttük, ami talán érthető. Mentségére szóljon a helynek, azonnal készítettek három adag grillezett csirkemellet, amit tepsis burgonyával egy perc alatt tüntetett el a három kiskamasz lányunk. A negyedik gyerek pedig boldog volt a bablevesével, és a csurgatott tésztájával.

Utóbbiról muszáj még egy szót ejteni. Mi azt hittük, hogy egy sűrű palacsinta-tésztáról van szó, de óvatos kérdéseinkre kiderült, hogy tévedünk. A tészta felvert tojáshabbal készül, és – a látszattal ellentétben – sem élesztő, sem sütőpor nincs benne. A masszát forró, bő olajba kell egy tölcséren keresztül csurgatni, így lesz a végére csiga alakú a sütemény. Csokoládéval, karamell öntettel vagy házi baracklekvárral lehet kérni, mindegyiket teszteltük. Túlnyomó többségünk a baracklekvárra esküdött.

A borokat, szörpöket is végigkóstoltuk. Azok, akiknek az olasz rizling túl száraz volt, a szürkebarát illetve a muskotály lett a befutó. A gyerekeknek a házi málnaszörpöt nem győztük rendelni.

Eredetileg azt terveztük, hogy haza felé bekapunk valamit, ebből egy háromórás ottlét lett a Papok borozójában. Volt időnk tehát megkérdezni azt is, hogy miért pont az lett a neve, ami. Nos, a névadásnak semmi köze nincs papokhoz, a borozó a tulajdonos testvérpár családnevéről kapta a nevét. Szintén a személyzettől tudtuk meg, hogy a fűszerek a kertben teremnek, ahogy házi készítésű a kecskesajt is, a szörp is, valamint helyben füstölik a pisztrángot. Annak ellenére, hogy nincs agyonhirdetve a hely, hétvégenként érdemes asztalt foglalni. És amennyiben kemencében sült ételt rendelnénk (oldalas, csülök és libasültek közül választhatunk), ezt is jelezni kell előre.

Szokás a Balatonra azt mondani, hogy a minőségi ételek-italok közül minden nagyon drága. Mi itt egyáltalán nem éreztük úgy, hogy elszálltak az árak. Ha valaki nem éhes, egy kis adag bablevessel és egy fél adag csurgatott tésztával bőven jól lakhat, mindez nem került többe 1.200 forintnál. Én kifejezetten éhesen estem be, de a cigánypecsenyémért mindössze 2.200 forintot fizettem, ehhez képest a hús egyharmadát át kellett passzolnom a férjemnek.

A Papok borozója október közepéig minden nap nyitva van, nem maradunk le tehát semmiről, ha augusztus 20-ig nem jutunk el oda.

A PlantLife egy "öko vegán" ételműhely a Hollán Ernő utcában, ahol főként élő ételek készülnek. Kis üzem és vendéglátóhely egyben, ahová nemcsak egy egészséges menüért, hanem életmódtanácsokért is be lehet térni.

A Plantlife 2015. májusában indult, családi vállalkozásként. Ötletgazdája, Repka Ági (a Makifood főzőiskola egyik oktatója) egy olyan helyet szeretett volna nyitni, ahol minél környezettudatosabb, etikusabb és egészségesebb ételek készülnek.

Ági eredetileg közgazdász, és 2010 óta állítja össze étrendjét 80-100%-ban nyers vegán ételekből. Könyvekből, internetről, külföldi utazások alkalmával és a konyhában szerezte a nyers vegán étkezéssel kapcsolatos tudását. "A nyers vegán étkezésben ételeinket nem hevítjük 41°C fölé, így nem vesznek kárba az értékes enzimek és tápanyagok, az íz- és illatanyagok. Nem üres kalóriákat fogyasztunk, hanem tápanyagban gazdag ételeket".

Csúnya zöldséget venni, osztrigát és humuszt enni menő lesz, húst hússal enni pedig nagyon ciki. A 2015-ös gasztronómiai trendekből válogattunk.

Gasztronómiai trendek

Komló nélküli sörök

A komló nélküli sörféleségek gyógynövényekkel, fűszerekkel és más hozzávalókkal készülnek, a komló keserűsége helyett egyedi ízeket adnak az italhoz, a keserűség pedig eltűnik. Kíváncsiak vagyunk, meddig bírja ez a trend, mi nem jósolunk nagy jövőt neki.

"Ronda" zöldségek és gyümölcsök

A szupermarketekben általában csak a szép zöldségek és gyümölcsök vásárolhatók meg, a túl kicsi vagy túl nagy, tökéletlen formájúak pedig a kukába kerülnek. A "ronda" terményeket népszerűsítő leghíresebb mozgalom egy francia áruházlánc akciójával kezdődött: az üzletek olcsóbban kínálták a szépséghibás zöldségeket és gyümölcsöket, hogy felhívják a figyelmet az élelmiszer-pazarlásra. Ezzel együtt egyre több, pazarlást csökkentő kezdeményezés születik.