Elgondolkodtató cikket közölt nemrég az Economist, amely szerint évente az élelmiszerek harmada - igen, a harmada - megy a szemétbe, a pazarlás pedig a környezetszennyezéshez is jelentősen hozzájárul. Számok következnek, amelyek sokkolóak lehetnek.
A kárba veszett élelmiszerek mennyisége évente a cikk szerint 1,3 milliárd tonnát tesz ki. Az étel mellett az előállításukra fordított idő, energia és a szállításuk költsége is kárba veszik - ez 750 milliárd dollár.
Forrás: Flickr.com - EarthFix
A pazarlás természetesen nemcsak a pénztárcánkra van rossz hatással. Hozzájárul a környezetszennyezéshez is: az élelmiszer előállításához szükséges energia - a traktorok üzemanyaga, a műtrágya-gyártás költségei, stb. mind növelik az üvegházhatást. Rengeteg üvegházhatású gáz (ami elnyeli és kisugározza az infravörös hullámhosszú fényt, ami az üvegházhatáshoz vezet, pl. szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid és az ózon) kerül a légkörbe - feleslegesen.
Egyre többen hívják fel a figyelmet arra, hogy a "nyugati világ" milyen döbbenetes mértékben pazarolja az élelmiszert. A farmokról és a szupermarketekből tonnaszámra kerülnek a szemétbe az egyébként még fogyasztható élelmiszerek. A pazarlás csökkentése nemcsak az élelmiszeripar feladata, otthon is sokat tehetünk azért, hogy kevesebb étel mnejen kárba. Ha kevesebb élelmiszert veszünk - nem veszünk felesleget -, kevesebbet is költünk.
Forrás: Love Food Hate Waste
A statisztikák szerint csak az Egyesült Királyságban évente hétmillió tonna élelmiszert dobnak a szemétbe, ami családonként 700 fontot (280 ezer forintot) jelent.
A The Guardian nemrég a Love Food Hate Waste című kampány kutatásaira hivatkozva arról számolt be, hogy évente 34 ezer tonna marhahúst dobnak ki a brit háztartások. Ebből a mennyiségből 300 millió hamburgert lehetne készíteni. Összehasonlításképp: Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszer kerül a szemétbe.
Rengeteg fogyasztható zöldség és gyümölcs kerül a szemétbe csak azért, mert nem elég szabályos, vagy nem elég szép. Egy 2014-ben indult mozgalomnak köszönhetően ma már egyre többen kampányolnak a szépséghibás hozzávalókért, többek között Jamie Oliver is küzd a ronda zöldségekért.
Míg a kertekben egyáltalán nem számítanak ritkaságnak a kétlábú répák és a különféle "szabálytalan" alakú zöldségek és gyümölcsök, az üzletekben aligha találkozunk ilyen áruval. A szupermarketek sajnos nem veszik át a nem szabályos külsővel rendelkező terményeket, így ezek nagy része a szemétben végzi.
.jpg?full=1)
Forrás: Flickr.com - Prizmatic
A Makifood Főzőiskola és Maki Stevenson japán séf által mentorált 100fok gasztro blog szerzői gasztronómiai szakemberek, konyhaművészek, gasztro bloggerek, szerkesztők, újságírók, cukrászok és séfek. És most megmutatják, hogy főzni gyerekjáték!