Lépten-nyomon azt halljuk, hogy együnk sok müzlit, mert egészséges, mert magas a vitamin-, a rost- és az ásványi anyag tartalma, mert hosszú távon szívódik fel, és mert egyenletes vércukorszintet biztosít. A legtöbben tapasztaltuk, hogy valóban kiváló alternatíva reggelire, vagy edzés előtt néhány órával. Nem árt azonban tudni, hogy az előre csomagolt termékek többségének nem sok köze van a valódi müzlihez. Az otthon elkészített müzli, nemcsak egészségesebb, hanem árban körülbelül a negyede a kész termékeknek. Elmondjuk, hogyan a legjobb és a legegyszerűbb az összeállítása.
"A kiváló minőségű müzli alapját pelyhesített, finomítatlan gabona képezi, aszalt gyümölcsökkel és olajos magvakkal - mondja Vági Zsolt, táplálkozáskutató. Élvezeti érték szempontjából a legjobb az apró szemű zabpehely, de vehetünk mellé árpát, rozsot, vagy búzát is, illetve össze is keverhetjük ezeket a gabonaféléket. A zabpelyhet nem kell beáztatni, de a többi gabonát igen. Legjobb, ha előző este beletesszük egy kis joghurtba, vagy vízbe. Aki nem szereti a kása jellegét, maradjon a zabpehelynél, amit elég fogyasztás előtt beletenni a joghurtba, tejbe.
Sokan tesznek hozzá búzacsírát, puffasztott gabonát, vagy kókuszcsipszet, de gyakorlatilag bármivel variálhatjuk a müzlinket. A legnépszerűbb összetevők többnyire ezek:
- aszalt gyümölcsök, kókuszreszelék
- olajos magvak (dió, mogyoró)
- friss gyümölcsök
- méz
- fűszerek, például fahéj vagy vanillia
Ha összeállítottuk a házi keveréket, bármilyen tejtermékbe beletehetjük. Ezek közül a legjobb a joghurt, mert így esszenciális zsírsavakat kapunk.
Müzli vagy gabonapehely?
Az egyik legnagyobb tévhit, hogy az ízesített gabonapelyhek is müzlinek számítanak - folytatja a szakértő. Míg a müzli természetes gabonapelyhekből – azaz a hengerekkel szétlapított teljes gabonaszemből –, gyümölcsből, magvakból és tejtermékből álló nagy tápanyagtartalmú reggeli, addig az ízesített gabonapelyhek a legtöbb esetben finomított lisztből és nagy mennyiségű cukorszirupból készülnek, és igen kis rosttartalmú élelmiszerek.
|
A müzli szó eredete a német kása (Mus) szóra vezethető vissza, amely svájci dialektus szerint Müesli. A XIX. század végéig a svájci pásztorok mindennapi étele volt a kásafélékből, friss és aszalt gyümölcsökből, tejből, valamint dióból álló keverék. A táplálkozástudomány és a korszerű táplálkozás számára éppen száz évvel ezelőtt fedezte fel dr. Maximilian Oskar Bircher-Benner (1867–1939) zürichi körzeti orvos. Az orvos receptje szerinti klasszikus müzli a következőkből készül: Az eredeti Bircher-Benner recept alapján kevés müzli készül, a termékekhez hozzáadott cukor, csokoládé, puffasztott gabonák rontják az értéküket, a tápanyagarányt is megváltoztatják, főként a cukrok és a zsír javára. |
Alig bő egy hét és jön a Mikulás. Ha pedig Mikulás, akkor csoki. Legalábbis csoki biztosan. De mire figyeljünk a vásárlásnál, ha valódi csokoládét szeretnénk venni a gyereknek és nem valami mű izét? Összeszedtük öt pontban.
1. A benne lévő kakaótartalom legalább 35%
2. A kakaó nagyjából fele-fele arányban kakaóvajból és tiszta kakaóporból áll
3. Nem tartalmaz egyéb növényi zsírokat
4. Összességében több kakaót tartalmaz, mint cukrot
5. Lehetőleg a vanilián és esetleg a szója lecitinen kívül nem tartalmaz más adalékanyagot
"A boltok polcain főként kakaós ét- és tejbevonómasszából készült figurákat lehet találni - figyelmeztet Vági Zsolt táplálkozáskutató. A legnagyobb különbség a valódi csokoládé és a bevonómassza között, hogy utóbbi szárazanyag-tartalmának csupán 5%-át kell kakaónak alkotnia. Zsírtartalma ugyan megegyezik a minőségi csokoládéval, de nem kell kakaóvajat tartalmaznia, bármilyen növényi zsiradék felhasználható a készítésekor. Ennek a terméknek jóval kisebb a táplálkozásbiológiai értéke, mint a csokoládénak, ráadásul a hidrogénezett növényi zsiradék felhasználása miatt transzzsírsav-tartalma is nagy, ami a szív-ér rendszeri betegségek egyik fontos rizikótényezője."
(forrás: Flickr, Matthias Buehler)
Nincs még egy olyan vitatott élelmiszer, amellyel kapcsolatban ennyi tévhit, ellentmondásos információ van a köztudatban, mint a szója. Utánajártunk, mennyi igaz ezekből.
A szója (szójabab) gazdag tápanyagforrás, nagyon magas a folsav-, szelén-, kalcium-, és B-vitamin-tartalma, gazdag telítetlen zsírsavakban, koleszterint viszont nem tartalmaz. Szuperélelmiszer lehetne, ha nem lenne a képben a fitoösztrogén-tartalma és a génmanipuláció - és ha tudnánk, mennyi mindenben van jelen adalékanyagként. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
forrás: Wikimedia Commons
A Makifood Főzőiskola és Maki Stevenson japán séf által mentorált 100fok gasztro blog szerzői gasztronómiai szakemberek, konyhaművészek, gasztro bloggerek, szerkesztők, újságírók, cukrászok és séfek. És most megmutatják, hogy főzni gyerekjáték!