100fok

Januárban elkezdtem fogyókúrázni. Heti három futás, utána rövid torna. Abbahagytam a nassolást és kiiktattam a cukrot az étrendemből, de amikor két hónap után ráálltam a mérlegre, mindössze egyetlen kiló mínuszt mutatott. A magam részéről roppant csalódott voltam, azóta is töröm a fejem, hol rontottam el. A problémával talán nem vagyok egyedül. Sokan szeretnének fogyni, ám valamiért ez nem jön össze. Mi most ezért felkerestünk egy szakembert, hogy végre képbe kerüljünk arról, mitől lehet sikeres egy fogyókúra, és mitől nem.

Ha szakemberként meghallod ezt a szót: fogyókúra, melyik általános tévhit jut az eszedbe elsőre?

Dávid Brigitta dietetikus: Az, hogy rossz a szóhasználat. Nincs olyan, hogy diéta, vagy fogyókúra, ez egy téves hozzáállás a legtöbb ember részéről. A fogyókúrán ugyanis a legtöbb ember a koplalást érti. De mi is történik ilyenkor? Először fehérjét veszítünk, vagyis csökkenni fog az izomtömegünk. Ezzel egy időben sok víz is távozhat, ami a mérlegen kedvező eredményt mutathat. Valójában a zsírszövet mennyisége csak csekély mértékben csökken a szokásos pár hét koplalás alatt. Egyik sem tesz jót a szervezetünknek, az alakformálásra vonatkozó céljainknak. A fogyókúra természetellenes, ezért nem lehet betartani. Bármennyire is nehéz, hosszú távra kell tervezni, meg kell változtatni az étrendet, és ezekhez a változásokhoz hozzá kell lassan szoktatni a szervezetünket. Így lesz megelőzhető, hogy a leadott kilók visszakússzanak, és így leszünk hosszú távon egészségesek is.

Mi lehet annak az oka, ha valaki betartja ezt, de mégsem mutat kevesebbet a mérleg?

Elképzelhető, hogy valamilyen egészségügyi probléma állt a háttérben. Ezeket mindig érdemes az étrendváltás előtt kizárni. Amennyiben ugyanis például inzulinrezisztencáról van szó, vagy az ennél sokkal alattomosabb pajzsmirigybetegségről, hiába az életmódváltás, először a betegségeket kell meggyógyítani. Fontos, hogy alapvetően ne a mérlegtől várd a csodát. Szerintem fontosabb, hogy hogyan érzed magad a kedvenc ruháidban, hogy hogyan változnak a rajtad lévő zsírszövetek, az izmod.

Mondasz egy-két példát arra, mit mire érdemes lecserélni az egészséges étrendben?

A finomított fehérlisztet, fehérrizst, burgonyát zabra, alternatív gabonákra: hajdinára, amarántra, kölesre, barnarizsre. Ezek mind lassan szívódnak fel. A tízóraira, uzsonnára elfogyasztott ételeket friss zöldségre, vagy gyümölcsre. Általában igaz, hogy érdemes sok zöldséget enni. Akár még feltétként is, egy főzelék mellé. A omega 3 zsírsavak pótlására kiváló alapanyag a lenmagolaj. Egészséges fehérjének számítanak az olajos magvak, a babfélék, a szója, a tojás, a csirke és a hal.

Mi az, amire nem gondolnánk magunktól, de aminek a túlzott fogyasztása hosszú távon sok problémát okozhat?

A legújabb kutatások szerint ez egyértelműen a tej, illetve a tejtermékek. Tapasztalataim szerint a lakosság 80%-a valamilyen mértékben  laktóz intoleranciában szenved. A mai ismereteink szerint felnőttkorban naponta legfeljebb két dl tejet érdemes fogyasztani, vagy két vékony szelet sajtot. Való igaz, hogy a kalcium fontos a csontanyagcserében, de a Harvard-kutatás ajánlásai szerint nem a tejtermékek jelentik a legjobb választást. A tej sok éven át központi szerepet töltött be az étrendben, mint egyedüli kalcium és D-vitaminforrás. A szükséglethez képest azonban csekély mennyiségű D-vitamin van benne, ráadásul jóval egészségesebb kalciummal dús alapanyagok vannak körülöttünk, például a káposztafélék, a karfiol, a kelbimbó, a brokkoli, az amaránt, a szezámmag, illetve a dúsított növényi tejek.

Mik azok az étrendkiegészítők, vitaminok, amiket az egészséges étrendtől függetlenül nem árt fogyasztani?

Évek óta egyetért konszenzus van a különböző szakterületek között abban, hogy D vitamint - különösen a téli időszakban - mindenképp érdemes mesterséges formában fogyasztani. Ez ugyanis a kálcium felszívódásától kezdve a túlsúlyig mindenre jó hatással van. 

Mi a helyes hozzáállás a szénhidrátokhoz?

A hagyományos táplálkozás során megszoktuk, hogy gyors energiaforrásként elsősorban finomított szénhidrátokból készült ételeket fogyasszunk, és kerüljük a zsírokat. Pedig növényi zsíroka szükségünk van, ezek ráadásul sokkal egészségesebb forrást jelentenek, mind a finomított szénhidrátokkal, mind pedig az állati zsírokkal szemben. 

Egyre többen mennek el testösszetétel-mérésre, viszonyításként, kiindulási pontként az életmódváltás elején. Van ennek értelme?

Határozottan. Az úgynevezett Bioelektromos Impedancia Analízis pontosan megmutatja, hogy a test hány százaléka zsír, hány százaléka izom, mennyi a csontok tömege és mennyire hidratált az illető. Itt nagy meglepetések derülhetnek ki. Előfordulhat például, hogy egy látszólag vékony embernek a zsírtömegét csökkentenie, az izomtömegét pedig növelnie kell. Fontosak ezek a viszonyítások.

Beszéltünk már a zöldségek jelentőségéről az étrendben. Van kedvenc recepted?

Van egy slágerreceptem, aminek a fő összetevőit az édesburgonya, a cukkini és a tojás adja. Ez egy pite, ami könnyen elkészíthető, nagyon ízletes és laktató, ellenben a kalóriatartalma egyáltalán nem túl magas. Valójában ez egy teljesen glutén,- búza,- tej mentes étel, ami az alacsony glikémáis indexe miatt cukorbetegeknek is ajánlott.

(Ha érdekel, hogy a szakember hogyan készít glutén,- gabona,- tejmentes, és alacsony glikémiás indexű (lassan felszívódó) szénhidrátot tartalmazó finomságokat, illetve hogyan készíti el kedvenc receptjét, gyere el a Makifood őszi kurzusára október 19-én!)