„A hamisítatlan olasz pizzának több titka is van, az egyik a szósz, benne a paradicsom, a friss fűszerek, az extra szűz olívaolaj - szinte minden fázisban egy löttyintésnyi - és a legfőbb titkos hozzávaló: az IDŐ. Rászánjuk? Érdemes. Kipróbáltam. Működött." - írja Zöld Múzsa bloggerünk.
„Ha már beletettem a legdrágább kincsünket, az IDŐT (a hétvéginemrohanóst, napsütésesmadárcsicsergőset), kipróbáltam a rákenhető szószt három színben-ízben."
1. A zöld pasta-pesto készülhet bazsalikomból, de érdemes kísérletezni más zöldekkel is (reteklevél, rukkola, petrezselyem, satöbbi)
- 2 marék friss rukkola
- 5 dkg mandula vagy fenyőmag
- 2 gerezd fokhagyma
- 5 dkg friss parmezán vagy pecorino
- 2 dl extra szűz olívaolaj
- só
Elkészítés:
A rukkolát apróra vágjuk, a fenyőmagot száraz serpenyőben megpirítjuk és késes aprítóban finomra daráljuk. Összedolgozzuk az aprított rukkolát, a ledarált fenyőmagot, az összezúzott fokhagymát, az apróra reszelt parmezánt és az olajat. Ízlés szerint sózzuk. Ha üvegbe töltjük, akkor öntsünk még a tetejére annyi extra szűz olívaolajat, hogy légmentesen lezárja (így tovább eláll).
2. A fehér szósz alapja nem más, mint a franciáktól ismert besamel bazsalikommal és oreganoval turbózva.
- 1 ek. teavaj (lehet sózott is)
- 1 ek. liszt
- 2,5 dl zsíros tej (2,8%-os)
- só, bors, oregano és bazsalikom (lehetőleg friss)
Elkészítés:
A tejet felforraljuk és közben a vajat olvasszuk fel és a lisztet szórjuk rá. Kavarjunk rajta párat, de vigyázzunk, nehogy megbarnuljon. Állandó keverés mellett, apránként adjuk hozzá a forró tejet és főzzük sűrű mártássá. Fűszerezzük. Spenót, spárga, sonka illik hozzá feltétként.
3. A piros paszírozott paradicsomból készül, kicsi hagymás-magyaros beütéssel.
- egy fej vöröshagyma vagy főzőhagyma
- 3 gerezd fokhagyma
- 0,5 liter passzírozott paradicsom (sűrített paradicsom)
- olívaolaj
- só, pici cukor, oregano, bazsalikom
Elkészítés:
A hagymát apró kockákra vágjuk, kevés olajon megpároljuk, majd beletesszük a fokhagymaprésen átnyomott fokhagymát. Felöntjük a passzírozott paradicsommal, fűszerezzük és kb. 10 percig főzzük. Ha többet készítünk, mint amennyi az aktuális pizzánkra elhasználunk, a maradékot steril üvegbe töltve pár hétig felhasználhatjuk a hűtőből.
A piros pizzára mozzarellát morzsoltam, a fehér spenótcsíkokat és spárgasípokat érdemelt, míg a zöld némi plusz parmezán reszelést. A kelesztési idővel nem spóroltam és a sodrófát is jól eldugtam, a sütőt a maximumra csavartam. A feltéteket igyekeztem minimálra venni, a szószok így jobban érvényesülhettek, az ízlelőbimbók megtapasztalhatták annak az örökérvényű axiómának az igazságát pizza nyelvre fordítva, miszerint „a kevesebb néha több”.