100fok

Maki főzött egy fantasztikus ebédet, közben pedig beszélgettünk egy jót. Bár nem hisz a tökéletes étrendben, elmesélte, miért ajánlja a flexitáriánus étkezést, miért imádja a magyar piacokat és azt is, hogy mi kell a jó ételekhez. Interjú, 2. rész.

Mit jelent a flexitáriánus étrend?

Maki Stevenson: Ez főleg vegetáriánus étrend, ami ugyan tartalmaz húst is néha, de nincs szigorú megkötés a hús fajtájára vonatkozóan. Könnyen fenntartható, mert nincsenek szigorú szabályok azzal kapcsolatban, hány százalékban kell húst enni.

Te is így étkezel?

Igen, de én ezt lazán kezelem. Lehet egy étkezésen belül is variálni az alapanyagokat. A mai ebéd például zöldségekből és gabonából állt, az állati fehérjét egy tojás, a rizsben levő apró haldarabok, a halleves és a tekercsben található nagyon kevés sertéshús jelentette. Ez abszolút megfelel a flexitáriánus étrendnek. Máskor reggelire és ebédre vegetáriánus ételeket készítek, vacsorára pedig halat. Az is előfordul, hogy hétfőtől péntekig vegetáriánus ételeket eszünk, a hétvégén pedig jöhet a hús. De ez mindig változik.

A legtöbb kultúrában egyébként általában ez számít normálisnak. Ha a tradicionális étkezésről beszélünk, az emberek több gabonát és zöldséget fogyasztanak, mint állati fehérjét, akár Ázsiára akár Afrikára gondolunk. Japánban is ez a „normális” módja az étkezésnek, hiszen egy vacsoránál pl. rizs, leves, egy zöldséges fogás és néhány kísérő étel kerül az asztalra.

Miért jó ez az étrend?

Nem szeretem azt mondani, hogy ez a fajta étkezés jó, egy másik meg rossz. De ha az ételt egy szezonális hozzávaló köré építed fel, színesebb, egészségesebb lesz és sokkal jobban ki tudod élvezni magát a szezont is. Ha mindig a hús van a középpontban, előfordulhat, hogy túl sok kalóriát veszel magadhoz. Ráadásul egyáltalán nem környezetbarát így étkezni, hosszú távon nem fenntartható. A pénztárcádon is észre fogod venni a változást: ha több gabonát eszel, mint húst, kevesebbet fogsz költeni az étkezésekre.

Mit eszel, amikor utazol?

Bárhová megyek, mindig utcai életeket eszem. Vannak helyek, ahová az inspiráció és az élmény miatt mész enni, mert tiszteled, amit csinálnak, és vannak helyek, ahová azért mész, mert enni akarsz. Ez a streetfood. Itt az emberek nagyon komolyan veszik az evést, ez ugyanis egy munka, ahol nem a kiöltözés, a reprezentáció, vagy a kiszolgálás a fontos, hanem az evés.. Idegenekkel is megosztod az asztalod, igazi a kommunikáció. Ezért szeretem. Egyébként nagyon kalandvágyó vagyok, ha ételről van szó, a csótányon és más rovarokon kívül bármi jöhet (igaz, ettem már szöcskét is). Szeretem kipróbálni az új dolgokat.

Milyen magyar alapanyagokat szeretsz?

A gyümölcsöket és a szezonális, nem üvegházban termesztett zöldségeket. Magyarországon még majdnem minden „igazi”, a termények igazi napfényt látnak. Fantasztikus, hogy itt kapcsolatba kerülhetsz a termelővel, a termőhellyel, ez sok részén a világnak már nincs meg. Ami nekem nagyon furcsa, az az, hogy az emberek itt nem eszik meg a zöldségek egyéb fogyasztható részeit, például a retek levelét.

Hol vásárolsz?

Ma például a kínai piacon voltam, itt főleg az egzotikus zöldségeket szerzem be. Egyébként a Lehel piacra a Hunyadi téri piacra és Nagycsarnokba járok, néha beugrok egy delikátüzletbe is, például korianderért. Bioboltban és a makrobiotikusoknál is vásárolok. A Lehel piacon már nagyon jól ismerem az árusokat, tudom, hogy melyik nap ki van ott és mit fog aznap hozni. Ismerem őket, és szólhatok nekik, ha valami nem jó. Nekem hatalmas élmény, hogy azzal beszélhetek, aki termeszti a növényeket, ezt az Egyesült Államokban nem lehet mindenhol megtapasztalni. Városiként sokat tanulok a termelőktől, és én is tudok nekik újat mondani.

A piac egy életteli hely, egészen más piacozni, mint leemelni a polcról valamit egy hipermarketben. A piac intézménye fantasztikus. Sem Párizsban, sem Londonban nem találsz ennyi, ilyen méretű, minden egyes nap nyitva tartó piacot, itt meg ez teljesen magától értetődő. Támogatnunk kell a piacokat, nehogy tönkremenjenek.

Mi az, amin mindenképpen változtatnunk kell a magyar gasztronómiában?

A jó ételekhez energia kell, idő és szeretet. Sokszor lehet azt érezni, hogy sokkal jobb lett volna, ha egy kicsit több időt és energiát töltöttek volna az elkészítésével. Minden itt kezdődik: ha szeretem magam, olyat főzök, ami nemcsak finom, jó is nekem. Jobb minőségű ételt veszek, többet főzök. Manapság túl sok a porból készült, "mikrós" készétel. Ez is ugyanoda vezethető vissza, hogy mennyire tartjuk fontosnak, hogy jó ételeket együnk.