100fok

Szerencsére, már egy jó ideje friss füge is kapható hazánkban a nyári időszakban, míg télen be kell érnünk annak szárított változatával. De ismerjük-e ezt a gyümölcsöt? Vajon biztosak lehetünk-e abban, hogy a lila füge zöld színű addig, amíg nem érik meg? Ha pedig nem zöld, akkor mi a különbség a zöld és a lila füge között? 




Hazánkba a török hódítás idején érkezett a füge néhány más társával együtt, ám továbbra is az igazi hazája a déli országok. Mediterrán jellegének köszönhetően, napfényigényes, de megfelelő talajon és némi gondozással szép fákat és bokrokat lehet termeszteni belőle idehaza is. Néhány fajtája jól tűri a hideget, fagyokat, ezért hazánkban is képesek akár több száz évig élni.

Füge fajták Magyarországon 

Erre a legtökéletesebb példa a Szekszárd környékén termő „Babits” füge, vagy barna füge, ami a legkiválóbb fügefajta hazánkban. Babits Mihály szőlészetéből indult a szaporítás 150 évvel ezelőtt. Koraérő fajta, nagyméretű gyümölccsel. Maximum háromszor hozza egy évben a jól ismert, vörösesbarna terméseit. 

De nem csupán Babits Mihály az egyetlen híres magyar, aki fügét hagyott maga után. A német Mainau fügét Esterházy Miklósnak köszönhetjük, aki Mainau szigetének volt a tulajdonosa, ami a Bodeni-tó közepén helyezkedett el. Innen 1827-ben hat fügebokrot hozott Magyarországra, ami a mai napig terem. Szintén korán termő fajta ez is, rendkívül bő terméssel, melyek körte alakúak és érett barna színűek.

A Kanári-szigetekről is érkezett hazánkba füge, ami gyökeret tudott verni a magyar talajon. Ezek a bokrok megkapó látványt nyújtanak nagyra nőtt, kúpalakú, bordó színű gyümölcseikkel, melyek akár a 20 dkg-ot is elérhetik. Vélhetően ez a legnagyobb termésű füge, ami szintén már nyáron beérik. 

Nem maradhat el a Kanári-szigetek mögött a spanyol füge sem, Mallorca-ról. Ez a fajta kizárólag fának nőve hoz gyümölcsöt, ami csak akkor terem meg és érik be, ha teljesen kizöldül a fa koronája. Dió nagyságú, sötétpiros belsejű, zöld színű terméseit az ágak végén, csokorba nőve hozza.

Zöld színű füge a nevével sokat mondó, tabáni zöld füge is. Az írások szerint a török időkből maradhatott ránk, s a budai Tabánon kívül, Pécsett is lehet ilyen bokrokat találni. Termései megérve is zöld színűek és érdekes, tök formájúak. Karakteres ízű gyümölcsöket hoz.

A zöld fügénél maradva, a kezdő fügetermesztők ajánlott változata is zöld. Ez az izraeli zöld füge, amit leginkább „szobafügének” ismerünk, mert cserépben árulják, hiszen ebben a közegben is képes termésével örömet okozni a fügét még soha nem látott gazdájának. Ám, ha szabadba ültetjük, hatalmas fává növi ki magát, s termései éretten is sötétzöldek és mézédesek. Az izraeli fügének van egy lila változata is, aminek a termése bár nagyon hasonlít az általuk ismert lila fügére, de a bokra jóval vaskosabb, levele pedig érdesebb.



A színskálán tovább haladva, sárga fügével is találkozhatunk hazánkban július közepén. Termései körte alakúak, és a sárga alapon barna csíkok díszítik.

Szintén a sárga színűek családjába, de inkább egy kicsit zöldessárga árnyalatba burkolózik az ujjas levelű óriási füge, melyeknek a leveleit keskeny, hosszú hasadékok ujjszerűvé teszik. Ugyanilyen színű, dundi gyümölcsei akár 17 dkg-ra is meghízhatnak. Kiváló ízű, bőtermő fajta, melyet leginkább Pécsett és Szekszárdon találhatunk meg.

A citromsárga görög füge szintén megtalálható hazánkban, s azon kívül, hogy citromsárga színéről és édes ízéről is felismerhetjük, legfőbb ismertető jele, hogy alig van magja.

Az ujjas levelű piros füge termései annyira dundik, hogy szinte nincs is száruk, s szintén kiváló karakteres ízük van.

Bármerre járjunk fügeszezon idején Magyarországon, leginkább a lila fügébe botlunk bele. Ez nem csoda, hiszen kiváló fagytűrő mivoltának köszönhetően, közkedvelt hazánkban, betakarás nélkül is átvészeli a teleket. Első termései, melyek már július első hetében megmutatják magukat, pogácsa formájúak, inkább szélesek, mint magasak, s viszonylag zsenge korukban már lila színűek.  

A különböző fügefajták leírásához a Rappay Mediterrán Kertészet Növénykatalógusát használtuk forrásként. Katalógusukban még több Magyarországon megtalálható fügefajta leírását megtaláljátok.

A füge élettani hatásai

Természetesen, a fügének, mint minden növénynek magas nyomelem és vitamintartalma van, hiszen rengeteg B-vitamin, valamint vas, kálium, kalcium, magnézium, pektin, rostanyag, fehérje található egy-egy gyümölcsben, mely a szervezet számára könnyen kezelhető glükózt és fruktózt is tartalmaz. Az aszalt fügét már ősidők óta használják megfázásos betegségeknél lázcsillapításra vagy izzasztásra, ám gazdag káliumtartalma miatt különösen hasznos a szív és érrendszeri betegségekre is. Mivel nagyszerű vérképző tulajdonságokat hordoz ez a gyümölcs, vérszegénység esetén naponta három szem füge elfogyasztása ajánlott.

Fügés receptek 

S ha már a füge fogyasztásánál tartunk, számtalan finomabbnál finomabb ételben is felhasználható akár friss, akár szárított változatban. Ez alól az olasz konyha sem kivétel.

Itt találjátok a cikk szerzőjének olasz, fügés receptjeit
A Makifood Főzőiskola blogjáról pedig egy fügetorta recept



Egy végül egy kis fügetörténelem

A füge már a bibliai időkben fontos szerepet töltött be. Szimbóluma volt a boldogságnak, békének, egészségnek és örök életnek, hiszen Ádám és Éva is fügefalevél-öltözékben élte mindennapjait a Paradicsomban. 
Ebből adódhatott a termékenység jelképezése is, melyet leginkább a görögök használtak. Dionüszosz ünnepén a mai napig megtalálható a füge mellett a fügebor is. Legfőbb eposzukban, az Odüsszeiaban is ezt a gyümölcsöt ajándékozta Odüsszeusznak az apja. 
Az ókori görögök már akkoriban rengeteg fajtáját ismerték a fügének, tudósok szerint közel 200-at, s minden fajtának külön személyneve volt, mint a családtagoknak. 
A történelem folyamán a termesztése és a köré alakult kultuszrendszer szorosan összefűzte a megjelenését a szőlővel és az olajbogyóval, legalábbis erről árulkodnak a fennmaradó írások az i.e. 2700-as évek Egyiptomából. 
A történelmi kis kitérőt zárjuk az ókori Rómaiakkal, akik szintén felfedezték maguknak a fügét, gyümölcsétől a leveléig. Ugyanis, ez utóbbit szalvétaként használva, étkezés alatt a rabszolgák ezzel törölték meg gazdáik száját. Ám, az írások szerint, fügefalevél alatt szoptatta Romulust és Remust – Róma alapítót – az a farkas, amelyik a történet szerint felnevelte őket. 

Következő cikkünkben fügés recepteket hozunk majd nektek, addig is böngésszétek szerzőnk, Riedl Annamária blogját, a Rozmaring és Csokoládé blogot receptekért. 

Hozzászólásaitokat a 100fok facebook oldalán várjuk.

A 100fok blog szakmai mentora a Makifood Főzőiskola.