100fok

Nincs még egy olyan vitatott élelmiszer, amellyel kapcsolatban ennyi tévhit, ellentmondásos információ van a köztudatban, mint a szója. Utánajártunk, mennyi igaz ezekből.

A szója (szójabab) gazdag tápanyagforrás, nagyon magas a folsav-, szelén-, kalcium-, és B-vitamin-tartalma, gazdag telítetlen zsírsavakban, koleszterint viszont nem tartalmaz. Szuperélelmiszer lehetne, ha nem lenne a képben a fitoösztrogén-tartalma és a génmanipuláció – és ha tudnánk, mennyi mindenben van jelen adalékanyagként. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

forrás: Wikimedia Commons

Akkor is esszük, ha nem akarjuk.
A feldolgozott élelmiszerek több mint fele tartalmaz szóját, így valószínűleg mindennap fogyasztjuk, akkor is, ha nem is gondolnánk, hogy az adott termék tartalmazza. Ennek egyik formája a protein izolátum (fehérjekivonat), ami a feldolgozott élelmiszerek hatvan százalékában megtalálható. A szójafehérjét a legtöbb húsipari termék tartalmazza kisebb-nagyobb mennyiségben (kiváló vízkötő tulajdonsága miatt használják fel.)

A szója ezenkívül szójalecitinként (E322) található meg az élelmiszerekben, emulgeáló-anyagként pl. a margarinokban, a majonézben, a pékárukban is jelen van. Tartalmaz szóját a virsli, a csokoládé, a fagylalt, a salátaöntet és bébiétel is.

Lehet-e nem génmódosított szóját venni?
Akik kerülik a szója fogyasztását, a legtöbbször a génmanipulációval érvelnek. Genetikailag módosított (GMO) szóját 1996 óta termesztenek, a cél a gyomirtó szereket toleráló és a kártevőknek ellenálló szója „létrehozása” volt. A legtöbb szóját termelő országokban (USA, Brazília és Argentína) szinte csak ilyen szóját vetnek, és a Vidékfejlesztési Minisztérium adatai szerint az EU-ban felhasznált szójának csak a 15-30 százaléka GMO-mentes.

A Wikipedia szerint Magyarországon 2011-ben 39 ezer hektáron termesztettek szóját, az országos termésátlag 2.357 t/ha volt. Bár nálunk csak szigorúan GMO-mentes szója terem, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem kerülhet génmódosított szója állatok takarmányába és emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekbe.

„Az EU-s országok közül Magyarország volt az egyik első, amelyik tiltja a genetikailag módosított termékek emberi fogyasztásra történő előállítását, az országba főként takarmányozási célra érkezik GMO szója, melynek tényleges emberre gyakorolt hatásairól még mindig nincsenek teljesen egzakt kutatási eredmények” - mondja Vági Zsolt dietetikus. „Ami a fogyasztók számára vigaszt nyújthat, az a szigorú védjegyezési rendszer, melynek keretén belül az élelmiszercímkén jól látható helyen feltüntetik, ha a termék GMO-mentes. Ha valaki tart az ilyen élelmiszerek fogyasztásától, válasszon ilyen termékeket.”

Mi a helyzet az ösztrogénekkel? Ehetnek-e szóját a férfiak?
A szójában található fitoösztrogének a női nemi hormonhoz hasonlóan viselkednek: képesek a szervezet ösztrogén receptoraihoz kötődni, és megemelik a szervezet ösztrogénszintjét. A szakértő szerint ezzel valóban számolni kell, azonban kérdéses a terápiás dózis mértéke, hiszen pl. a menopauza tüneteinek csökkentésére alkalmazott szója alapú izoflavon-kivonatok sokkal nagyobb mennyiségben és koncentrációban tartalmaznak fitoösztrogéneket, mint amivel egy átlag magyar férfi fogyasztó találkozhat.

„A férfiak természetesen ehetnek szóját, hiszen a szója szintén nagyon régóta az emberi táplálkozás részét képezi, főleg keleten" - mondja Vági Zsolt. "Ami az élelmiszerekben rejlő egészségre gyakorolt kockázatot meghatározza – s ez legyen bármilyen összetevő – az a fogyasztási mennyiség és gyakoriság. Ha valaki nem fogyaszt tudatosan sok szóját - pl. szója alapú fehérjekészítményeket, tofut, szójatejet - napi szinten, akkor véleményem szerint nem kell számolnia kockázattal, hiszen pl. a hormonháztartásunkat a szójától független rengeteg hatás éri, a szervezet a legtöbb esetben mégis képes fenntartani az egyensúlyi állapotát. Például azzal, hogy a számára fölösleges anyagokat nem beépíti, hanem kiválasztja a vizelettel, széklettel stb. A fogamzásgátlókkal az ivóvízbe jutó női hormonmaradványok lényegesen valósabb és nagyobb problémát jelentenek a férfiak számára, mint az izoflavon-bevitel.”

Mennyit érdemes akkor fogyasztani belőle?
A szója napi dózisára vonatkozóan nincsenek egyértelmű adatok. A Food and Drug Administration (FDA, egyesült államokbeli egészségügyi szervezet) szerint a naponta, kockázatok nélkül fogyasztható szójaprotein mennyisége napi 25 gramm. Mások szerint az ázsiai étrendet érdemes alapul venni, az abban szereplő mennyiségnél kell meghúzni a határokat.

A dietetikus szerint erre vonatkozóan nincsenek egységes kutatási eredmények, rengeteg a pro és kontra érv, és az élelmiszer-ipari lobbi is hatással van a publikációkra. "Az azonban kijelenthető, hogy a globális élelmiszertermelés ellenére a hazai élelmiszerkínálat még mindig nem annyira szójaalapú, mint pl. az USA-ban vagy a távol-keleten, az átlag fogyasztó kevés szóját fogyaszt, inkább csak a feldolgozott formáit, mint a korábban említett szójalecitint.”