Korábbi posztunkban tippeket adtunk, hogyan lehet leszoktatni a cukorról gyerekeket (és felnőtteket) a függőséget is okozó vegyületről. Az édes ízekről természetesen nem könnyű lemondani, de nem is kell: a banán, a vanília és a fahéj együtt annyira finom, hogy észre sem vesszük, hogy kimaradt a cukor a hozzávalók listájából.
"A kenyér édes ízét csak a banánok és a frissen facsart narancslé adják. Nagyon édes szájúaknak egyáltalán nem lesz édes, aki a kevésbé édeshez van szokva, annak pedig édeskés lesz" - írja a Zizikalandjai blog szerzője. "Állagra és ízre is azonban puha és finom, kiváló tea, kávé mellé reggelire, uzsonnára vagy bármikor nassoláshoz. Mivel egyáltalán nincsen benne édesítőszer, ezért babáknak is jó egy-másfél éves kor után, akik már esznek diót, ami egyébként el is hagyható a kenyérből. Alaprecept innen, jó pár dolgot módosítottam rajta, többek között vegánosítottam. Még több banánkenyér: itt."
Az ételhez a nagyon érett, már-már fekete banán a legjobb - ezeket ráadásul olcsóbban meg tudjuk venni.
(A recept és a poszt címe arra utal, hogy nem használtunk cukrot a banánkenyér elkészítéséhez. A banánnak a legnagyobb a szénhidráttartalma (105 kcal, 24 g szénhidrát/100g) a friss gyümölcsök közül, ez nem diabetikus étel, cukorbetegeknek tehát nem ajánljuk ezt a fogást).
Cukormentes diós banánkenyér (vegán)
A francia vajas, mandulás, gyümölcsös, stb. süteményekért szinte mindenki rajong. Nemcsak nagyon finomak, hanem a szemet is gyönyörködtetik, ráadásul elég laktatóak. Kevésbé ismert tény, hogy a világ leghíresebb desszertjei közül néhány konyhai baleset és meggondolatlan fogadás eredménye - természetesen úgy, hogy profik tökéletesítették az egykori recepteket.
Patisserie-k és boulangerie-k
Ez a két intézmény alapvetően fontos a franciáknál. A patisserie cukrászdát és a péksüteményt is jelent egyben. A cukrászat művészet, évszázados hagyományokkal rendelkezik, a cukrászdák pedig ennek megfelelően elegáns helyek, ahol nemcsak az ízek és a textúrák fontosak, hanem a látvány is.
A világ minden részén hódítanak - fotó: Flick.com - .imelda
A francia cukrászat története a középkorig nyúlik vissza. A croissant, a crepes (palacsinta) és flan (puding) már több száz éve boldogítja a péksüteményekek kedvelőit, de a francia cukrászat igazán a 19. században indult nagyobb fejlődésnek, amikor Antonin Carême kiadta a "le Pâtissier royal" (Királyi cukrászat) című könyvét.
A 21. században aztán jött Pierre Hermé, és új időszámítás kezdődött a patisserie történetében. Ő vitte tökélyre a macaron receptjét, és a hagyományos francia desszertekből felejthetetlen kulináris élményt varézsolt. A cukrászpápa párizsi butikja a deszertrajongók Mekkája, és nehezebb interjút készíteni vele, mint egy popsztárral.
Meg kell említenünk a boulangerie-t is, ami pékséget jelent. Ez sok esetben egyszerre fordul elő a patisserie-vel, és egy olyan üzletet jelent, ahol nemcsak ellenállhatatlan desszertek, ahnem helyben sütött pékárut is kínálnak A franciák ezt nagyon komolyan veszik, törvény írja elő, hogy csak a helyben sütött pékárut kínáló üzlet viselheti ezt a nevet.
Nehéz ellenállni egy patisserie kínálatának (fotó: Flickr.com - Doug Joubert)
Ikonikus torta konyhai balesetből
A gombamód szaporodó francia pékségeknek és cukrászdáknak köszönhetően már Magyarországon is találkozhatunk az eredeti receptek alapján készülő tortácskákkal, linzetrésztákkal és egyéb édességekkel.
Az egyik legnépszerűbb a macaron, amit senkinek nem kell bemutatni. Eredetileg olasz sütemény, mégis a franciák tették világhírűvé. Elkészítése egyáltalán nem egyszerű, sok kísérlezetés és türelem kell hozzá.
A millefeuille, vagyis a franciák krémese, háromrétegű krémmel töltött, mázas levelestészta-torta, manduláva és procukorral. Állítólag egy fiatal párizsi szakács találta fel: fogadást kötött, hogy ezer rétegből álló süteményt készít, és veszített. De amit elkészített, az kitűnő alap volt, és ezt tökéletesítve már benne volt a klasszikus alapműben, Piere de Varenne 1651-ben megjelent szakácskönyvében.
A tarte tatin karamellizált almatorta, ami egy konyhai balesetnek köszönheti a létezését: a Tatin-nővérek, Caroline és Stéphanie almatortát sütöttek a Lamotte-Beuvron (Sologne) nevű éttermükben, a sütőben felejtették a tortát, és megégett. A karamellizálódott almára tettek még egy kis tésztát.
Az éclair tejszínhabbal vagy pudinggal tölthető, égetett tésztás sütemény, amelynek tetejére csillogó máz kerül, ami igazodik a fánkszerű sütemény töltelékéhez.
Az eclair egyik legnépszerűbb verziója (fotó: Krman Communications)
Szintén a klasszikusok közé tartozik a fraisier, a mandulás tészta cseresznyepálinkűval átitatva, vajkrémmel, eperlekvárral és eperrel. Az Opéra-szelet mandulalisztes joconde piskótalapokból, kávés francia vajkrémből és étcsokoládé ganache-ból áll, rétegezve, a Saint-Honoré pedig körkörösen elrendezett kis fánkokat jelent vaníliakrémmel, vaníliás tejszínnel és mandulával.
Fraisier - szezonális kedvenc (fotó: Flickr.com - Isabelle Hurbain Palatin)
Ha szeretnéd elsajátítani a francia cukrászok trükkjeit, még last minute jelentkezhetsz Stephane Gerphagnon szeptember 19-ei kurzusára! A cukrász egyenesen Franciaországból érkezett,és olyan fantasztikus desszertek készítésébe avatja be a részvevőket, mint az éclairs, a créme brulée, és megtanulhatod az igazi francia puding titkait is!
A legnagyobb melegben sem szabad megfeledkeznünk a vitamin-, és ásványi anyag-pótlásról. A cékla tökéletes erre a célra - fogyaszthatjuk nyersen, párolva vagy sütőben sütve.
A Colors In The Kitchen blog szerzője egyszerre mindig nagyobb mennyiséget készít el, ugyanis legalább 1 óra, mire a céklák 200 fokon megsülnek.
Sok minden készülhet belőlük: szendvicsben tökéletesek a sült céklakarikák, de fenséges a sült cékla egy egyszerű nyári salátában is, rukkola, feta sajt és pirított magvak társaságában.
Olívaolaj helyett dióolajat használjunk, mert a diós íz csodákat művel a céklával.
Sült cékla egyszerű salátával
Ilyen melegben nem nagyon tudunk másra gondolni a konyhában, mint a hideg smoothie, a gyömölcsleves vagy a házi kovászos uborka. És persze a hideg édesség, minden mennyiségben. A sütés helyett fagyasztással készülő tortát már bemutattuk, most következzen egy házi jégkrém!
És hogy miért házi? Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy mennyi minden van a bolti jégkrémekben és a fagyikban. Nem fogsz tudni ugyanúgy lelkesedni értük, mint eddig, ha elolvasod az összetevőket. Ez pedig egy könnyű és egészséges házi jégkrém Zitától, a Zizi kalandjai blog szerzőjétől.
Mandulavajas ribizli jégkrém
Hozzávalók 4 db jégkrémhez:
– 200 ml kókusztej
– 50 g mandulavaj
– 55 g kókuszcukor vagy nádcukor
– 100 g ribizli
Elkészítése:
Öntsük a robotgépbe a kókusztejet, adjuk hozzá a mandulavajat, a kókuszcukrot és 50 g ribizlit. Pürésítsük simára. Keverjük hozzá a maradék 50 g ribizlit, majd öntsük a krémet formákba, helyezzünk mindegyikbe pálcikát és tegyük a mélyhűtőbe legalább 2 órára, amíg megszilárdulnak.
Tudjuk, hogy nem feltétlenül egészséges, hogy a gyümölcshöz sokszor nem sok köze van, és hogy jócskán található benne cukor - mégis elcsábulunk. De mi van valójában a fagyiban és a dobozos jégkrémekben? És hogyan lehet otthon könnyen és egyszerűen elkészíteni?
A fagylalt hagyományosan az ízét biztosító természetes alapanyagok mellett tejszínből, tejből, tojássárgájából és cukorból készül. Ma már szinte lehetetlen ilyen összetevőkből álló fagylaltot találni, néhány kivétellel. Az ízeket aromák, a tejszínt és a tojássárgáját helyett növényi zsiradékokkal és más készítményekkel helyettesítik, a tej pedig vízzel felhígítva kerül a termékekbe.
És ez legális, a jogszabályok szerint simán lehet jégkrémnek nevezni olyat is, ami a a hagyományos hozzávalókat szinte alig tartalmazza. Így könnyen előfordulhat, hogy a vaníliafagyi sosem látott vaníliát, és a málna- vagy eperjégkrémnek sincs semmi köze az eredeti gyümölcshöz.
A Makifood Főzőiskola és Maki Stevenson japán séf által mentorált 100fok gasztro blog szerzői gasztronómiai szakemberek, konyhaművészek, gasztro bloggerek, szerkesztők, újságírók, cukrászok és séfek. És most megmutatják, hogy főzni gyerekjáték!